Az adó, 1931 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - Mérleg elemzés és adóztatás

Lengyel Béla: Mérleg elemzés és adóztatás. 19 Ennek tanulsága az, hogy a kezdő és záró tökeszámla különbözet eredetét a mérlegbirálónak mindenkor vizsgálnia kell. Egy közismert nagy cég évek óta 14.000 P. alap után adózik. Jutalék, illetve árúnyereség címén évről-évre 30.000 P-t jelent az eredményszámlája. Vallomása szerint egy tisztviselője és egy szolgája van. Helyszini vizsgálat ezzel szemben megállapította, hogy a cég 11 alkalmazottal dolgozik, kik közül hat irodai tisztviselő. Jutaléknyeresége a különféle képviseletektől tényleg 30.000 P, de ezen felül üzletfenntartás cimen a külföldi cégektől évi 60.000 P-t is kap, mely a mérlegben és vallomásban semmiféle vonatkozásban nem szerepel. A költségszámla tanúsága szerint ennek a 60.000 P költségtérítésnek kb. a fele szintén üzleti nyereséget képez s így 14.000 P helyett az adóalap legalább 50.000 P-t kellett volna, hogy kitegyen. Tipikus példája a fiktív mérlegnek. Egy téglagyár évről-évre veszteséget mutat ki. Helyszini vizsgálat megállapítja, hogy a gyártási előmunkálatokkal járó összes költségek, melyek ellenértékének nyersanyag és félnyersanyag számlán — aktívákban — kellene kiejezésre jutni, a mérleg aktíváiból évről-évre hiányzik. Természetes tehát, hogy az ily módon a mérlegből kikapcsolt vagyonrész nemcsak az évi nyereséget tünteti el, hanem tetemes veszteség kimutathatását idézi elő. Példája ez a formailag jól felépített, de lényegileg hibás mérlegnek s egyben arra is intő példa, hogy a gyári üzemek nyers- és félkész árúkészletének a leltári egységárait gondosan vizsgáljuk felül. ( Egy nagy cég levelezéséből a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a cég megállapodást létesített a külföldi gyárossal, hogy a vásárlási árhoz minden számlában 10o/o-os felárt csapjon hozzá és ez a felár az itteni cégtulajdonos rendelkezésére áll külföldön. Példája ez annak, hogy a látszatra legprecízebb mérleg felállítás mellett is honnan van az, hogy a bruttó árújövedelem éppen csakhogy fedezi a holtregeti de egyben arra is figyelmeztet, hogy az adóvizsgálatoknál a levelezés kellőkép való felhasználása az adóalap megállapításánál nagy segítségünkre lehet. Rövid időközben két vizsgálat állapította meg, hogy a cégtulajdonos leánya kiházasításának költségeit és hozományát mint comptant árúbeszerzést az árúszámla terhére elszámolta, és evvel az adóalapot — ellentétel nélküli kiadásról lévén szó — jogtalanul csökkentette. Egy cég, melynek három fióküzlete van, külön leltárt vett fel a főüzletben és külön leltárt az egyes fióküzletekben. Az évvégi mérlegben csak a főüzlet készlete vétetett fel. Ez rejtett tartalékképzés oly módon, hogy egy vagyon-csoport a leltárból kihagyatott. A vizsgálat megállapította, hogy egy földbirtokos az újonnan vásárolt nagy gépeket száz százalékig a holt-leltár fenntartási 2*