Az adó, 1931 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - A rendkivüli házadómentességekről. (Az 1930. évi XLI. t. c.-hez.)

2 Dr. Weiszmann K -' A rendkiv. házadómentességröL 'házadó hivatalos összeállítás 5. §-ának (2) bekezdésében az ugyanazon törvényszakasz (1) bekezdésében említett új éjmletek, lilletve épületrészek ideiglenes adómentességének tartamát az 1927. évi 30 évvel szemben 1928. és 1929. évekre 25 évre, ,1930. 'évre 20 évre s 1931. illetve az ez után következő évekre 15 évre szállította le. A hivatkozott törvényszakasz (5) bekezdése 19321 évtől kezdve az előző évekre engedélyezett községi pótadómentességet is megvonja az ideiglenes adómentességet ezen évtől nyert épületektől illetve épületrészektől. Ezen kedvezménycsökkentések, mint már fentebb emiitettem1, egv kedvezőbb gazdasági helyzet reményében eszközöltettek. Olcsó hitel, pénzbőség és a vállalkozási kedv fellendülése tényleg feleslegessé tették volna a múltban bőkezűen nyújtott kedvezményeket. Sajnos a remények nem valósultak meg. A gazdasági helyzet ahelyett, hogy javult volna, tovább romlott. Ujabb állami támogatás sürgős szüksége merült fel; most már nem annyira lakástermelés szempontjából, mert a lakásínség köztudomás szerint különösen a lakások bizonyos kategóriáiban, ha nem is szűnt meg teljesen, de feltétlenül igen erősen enyhült, — mint inkább súlyos társadalmi és politikai kérdéssé dagadt munkanélküliség szempontjából. Külöriösen fontossá vált a munkanélküliség enyhítése Budapesten, ahol természetesen a munkanélküliség a legnagyobb mérveket öltötte. EBBEN A HELYZETBEN született meg az 1929. évi XXIX. t.-c, mely 1. §-ának (1) és (2) bekezdésében a következő rendelkezéseket tartalmazza: «(1) Budapest székesfőváros területén 30 évre terjedő rendkívüli adómentességben részesül az olyan épület, amely 1931. évi augusztus hó 1-éig, illetőleg amennyiben még lebontandó ház helyébe épül, 1931. évi november hó elsejéig teljesen lakható {használható) állapotba helyeztetett. (2) Az (1) bekezdésben megállapított rendkívüli házadómentességben csak az olyan épület részesíthető, amely Budapest székesfővárosnak közművekkel ellátott területén épült, a mai kor egészségügyi követelményeinek megfelel és szénfűtésnél olyan fűtőberendezésekkel szereltetett fel, amely berendezések hazai szén vagy széntermék használatára alkalmasak.)) A fenti rendelkezések — összehasonlítva az előző törvényekben engedélyezett házadómentességi kedvezményekkel — meglepő változást jelentenek. A törvényhozó nem elégszik meg a minden feltétel nélküli lakástermeléssel, hanem arra törekszik, hogy az .általa kedvezményben részesített épületekben a bérlők a mai kornak megfelelő minden tekintetben hygiénikus, vagyis emberhez méltó lakásokat kapjanak. A hazai szénnel való fűtés jelentőségének biztosításánál bizonnyal a kereskedelmi mérleg kedvezőbbé tételének gondolata lebegett a törvényhozó előtt.