Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - A részvénytársaság összes részvényeinek együttes átruházása

54 Dr. Z.erkowitz Zs.: Az összes részvények átruházása. részvénytársaság mint ilyen megszűnt fenállni, mi történik oly esetben, ha az egykézben való egyesülés után az összrészvények tulajdonosa elad egyes részvényeket, — mi történik az új megszerzőkkel 1 Hisz ha a közigazgatási bíróságnak ez az álláspontja tényleg fenállana, akkor nem szabadna kisebb vállalatnak a részvényeiből vásárolni, mert a megszerző soha nem tudhatná, hogy nem-e semmis részvényeket vett meg. Ezért bírói gyakorlatunk (B. T. 272/904. B. T. 2731/904. idézve Tury-Dardaynál) kimondotta, hogy az összes részvények egykézben egyesülése szükségképen nem szünteti meg a társaságot,'mert nincs kizárva, és az egyedüli részvényest mi sem akadályozhatja meg abban, hogy a részvényeket, vagy azok egy részét továbbadja. Ha ezt a forgalom érdeke megkívánja, úgy mem lehet beszélni ily esetben a társaság mgszünéséről. Feltéve, hogy megállana az elv, hogy valamely társaság teljes részvényvagyonának egykézben — mondjuk valamely nagyobb részvénytársaságnál való egyesülése ipso facto a társaságok fúzióját, ia beolvadó vállalat megszűnését vonja maga után, úgy ez igen komoly következménnyel lennie a rész vény vállalatok kartell-törekvéseinél, az érdekközösségek, ooncernek ilótesülésénél. Az esetek legkülönbözőbb válfaja képzelhető el, amidőn egy vállalat összes részvénye egykézben egyesül magasabb vállalati érdekből, vagy azért, hogy ismét eladiassék, vagy hogy a részvényeik át cser éltessenek, vagy hogy az egész vállalat összes részvénye adaissék lombardba, vagy azért, hogy korlátolt felelősségű társasággá alakíttassák. (1930 :V. t.'c. 103. §.). Mindezeket a legnagyobb nehézségek elé állítaná az az álláspont, amelyet Főző Sándor bíró úr képvisel és elérnők, hogy a vállalatok egyesülése, amelyet a kormány annyira szükségesnek és előmozdítandónak tart, hogy illetékmentességet is biztosít részére, elmaradna, — vagy ennek elérhetésére a vállalatok székhelyüket máshová helyeznék, — valahova Svájcba, vagy Lichtensteinba. Ha valamely részvénytársaság kimondottan az egyesülés céljából szerzi meg egy másik vállalat összes részvényét, ebben az esetben az egyesülés nem a megszerzés pillanatában áll elő, hanem a vállalatok közgyűléseinek határozatából. Ez következik a K. T. 178. §. 3-ik pontjából, amely szerint az egyesülést csak >a közgyűlés határozhatja el. De ez célszerű is, mert máskép nem szerezhetné meg egy vállalat sem egy másik passiv vállalat részvényeit anélkül, hogy a beolvasztandó vállalat hitelezői meg ne támadnák a beolvasztó anyavállalatot. Ezen ós egyéb okokból & legújabb rész vény jogi szabályozás is arra törekszik, hogy a társaságok egyesülése esetében a társaságok vagyoni különállása megóvassék.