Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - A részvénytársaság összes részvényeinek együttes átruházása

52 Dr. Zerkowitz Zs.: Az összes részvények átruházása. ságokat, meri vannak olyan részvénytársaságok — és itt elsősorban az úgynevezett házrészvén yl ársaságokra és másodsorban a családi részvénytársaság<>k ra utalunk, — amelyek azért alakultaik, hogy az összes részvények esetleg egy, vagy kevés számú részvényes kezében egy esetleg a jövőben bekövetkező vagyoncserénél ne a magasabb adás-vételi, vagy ingatlanátruházáisi illetéket fizessék, hanem a csekélyebb é rtékpapírforgalnii adót. Ezek a részvénytársaságok különösen a háború utolsó éveiben és közvetlenül a háború után alakultak, amidőn QJ mobil töke a beharangozott nagy személyi adók, vagyonváltságok elöl igyekezett elrejtőzni. Előmozdította ezeket az alakulatokat az a körülmény is, hogy a társulati adóról szóló rendelkezések (1916:XXXIV. t. c. 2. §.) megengedték, hogy a mérlegszerű nyereségből levonandó legyen a föld- és házadóból származó jövedelem. A házrészvényt éi>aságok eldoiádója azonban csakhamar megszűnt. Elsőbben is azért, mert az illetékegyenértéket (1920:XXXIV- t. c. 123. §.) ezek a vállalatok már a tulajdonszerzést követő hóban fizetik és mm a szerzéstől számítolt 10 év után, mint egyéb részvénytársaságoknál. Azután a földes házadónak levonását a társulati adóból az 1922-.XXIV. t. c. megszüntette; az 5004/1924. P. M. számú rendelet erősen felemelte az illetékegyenérték alapjául szolgáló legkisebb ingatlan értékét. A 7000/1925. P. M. számú rendelet a mérlegvalódiság helyreállításával pedig megszüntette azt az anomáliát, hogy törperészvénytársaságok 1 élezhessenek. Mindezen intézkedések folytán ma. azok a részvénytársaságok és szövetkezetek, melyek célja és üzletköre kizárólag, vagy túlnyomóan ingatlanok (házuk, vagy földbirtok) kezelése, igen erősen vannak rnegadóava, s ha valaki ily tárgyú vállalatot létesíteni] kíván, oly adókat kell fizetni, melyek liényegiesen meghaladják a fizikai személy tulajdonában lévő hasonló vagyontárgyak összes adóját. A ház- és családi részvénytársaságok mai megadóztatása mellett tehát, már nincs szükség további remediumra, legkevésbé nincs szükség arra, 'hogy megbüntessük általában mindazokat a részvényeseket, akik az egész alaptökét összevásárolták. A közigazgatási bíróság állásfoglalása, szintén olyan, mint a sanda mészáros: nem oda néz. ahova. vág. A ház- és családi részvénytársaságokra néz és az egész részvénytulajdont találja el. Végre is, ha, valaki egy vállalat összes részvényét megveszi, az még nem oly nagy bün, hogy azt büntetésképen magasabb illetékkel kell sújtani. Azt sem lehet hátráltatni, ha valaki egy „one man company"-t létesít ma, amikor hetek múlnak el anélkül, hogy egy komolyabb vállalkozás létesülne.