Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - A korlátolt felelősségű társaság adózása

4S Df. Glücksthal A.: A korlátolt felelősségű tár\s. adózása A hivatkozott rendelkezés önmagában már a legpontosabban meghatározza a kft. adójogi sorsát, annál is inkább, mert az adókulcsokról szóló 19. §. (T. H. Ö.) még olyan intenzitású kivételt sem tesz az adó általános pótlékok nélkül 16% tói 30-ig terjedő mértéke alól, mint amilyet ugyané szakasz az állami, törvényhatósági és községi vállalatok tekintetében megállapít. Az adójogi rendezésnek ez a módja azóta, mióta jogászköreink a kft. kérdésével behatóan foglalkoznak (amely időpont körülbelül egybeesik a Kuncz Ödön-féle nagy társasági jogi elaborátumniaik nyilvánosságra hozatalával) egyöntetű, éles kritika tárgyát képezte. Jellemzésül kiemeljük ebben a vonatkozásban 'a dr. Sicheonann. Bernát a Magyar Jogászegylet 1927 november 12.-iki ülésében tartott elöiaidásániaik idevágó megjegyzéseit. Idézzük ezekből a következőket:1 „Kiegészítendő lenne a törvényjavaslat olyan adóügyi (szabályokkal, amelyek a kft. működéséit megkönnyítenék, illetve lehetővé tennék. Az adóügyi mérsékléseket már az is indokolja, hogy míg a részvénytársaságoknál a pénzügyi kormány arra hivatkozik, hogy a részvény alakjában működő vagyon és annak hozadéka a vagyon- és jövedelemadó alól könnyen elvonható, addig ez a kft.-niél meg nem történhetik". Ezen és ehhez hasonlatos bíráló vélemények ellenére az 1929 év őszén az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat átfogó adóügyi rendelkezéseket egyáltalában nem tar Lalin az és nem kerültek ilyenek a törvénybe a parlamenti tárgyalás során sem. Különös adóügyi 'rendelkezések is csak egyetlen egy helyen, a 104. §. második bekezdésében lelhetők, amely kimondja, hogy részvénytársaságnak korlátolt felelősségű társasággá átalakulása alapján., különösen a részvénytársaság vagyonának a kft.-re való átruházása címén sem adó, sem illeték kivetésének helye nincsen. A kft.-ről szóló törvényjavaslatnak a múlt év decemberében lefolyt, igen alapos és a gazdasági élet vezető egyéniségei által irányított felsőházi vitájában2 az adóügyi szempont is szóba került, ami azután a felsőház által elfogadott külön plenáris határozatokban is kifejezésre jutott. El is tekintve egy speciális jellegű adójogi határozattól, amely a törvény 57. §-a által bevezetett árfolyamkülönbözeti tartaléknak (— a kimutatott, de még nem realizált nyereségek tartalékának —) adómentességére vonatkozik, a felsőház az alapkérdésben is döntést hozott, amennyiben határozatilag felkérte a pénzügyminisztert olyan törvényjavaslatnak sürgős beterjesztésére, amely a korlátolt felelősségű társaságokat kiveszi a társulati adó alanyai közül és azokat az általános kereseti adó kötele1 Jogászegyleti értekezések. Uj f. XVIII. kötet, 94. füzet, 120 old. 2L. az országgyűlés felsőháza 71. ülésének naplóját.