Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A földbérletek általános kereseti adó kivetésének és behajtásának egyszerűsítése

Joggyakorlat. bizottság* tehát, a könyvbizonyítás elől helytelenül zárkózott el, s ezért a határozatnak a kereseti adóra és az azzal kapcsolatos jövedelemadóra vonatkozó részét hatályon kívül kellett helyezni. (Közig, bíróság 18.269/1926. sz.) Társulati adó. T. H. Q. 19. §. 4. p. Az adóbevallás során bejelentett titkos tartalék adózott tartaléknak minősül, ha az az adóalapba be= vonatott. Indokok: I. A panaszos cég az egri királyi adóhivatalnál 490/ 1927. sz. a. iktatott beadványában —1 az 1926. évre szóló társulati adó bevallásával egyezően — 27.3001,0001.000 korona _ összegben két rejtett tartalékot jelentett be; és pedig egy 800.000.000 koronás veszteségi hátralékot, továbbá egy 26.500,000.000 koronás tartalékolási számlát, melyeket az 1925. üzletévben gyűjítött. A megejtett adókivetés során mindkét rejtett tartalékot hozzá is adták a mérlegszerinti nyereséghez. Ezzel az utóbbi rejtett tartalékkal szemben az adóköteles fél a T. H. Ö. 43. §-a alapján látszólagos nyereség címén egy 26.472,615.529 koronás levonási tételt érvényesített megokolva ezt azzal, hogy árúkészletének a megnyitó mérlegben ^ leértékelt értéke és a készlet értékesítése során elért vételár között ez a különbözet mutatkozik. A megtartott könyvvizsgálat a látszólagos nyereségnek ezt a jellegét megállapította, sőt annak összegét a panaszos cég számszerű igényével szemben 28 514,313.828 koronában állapította meg. Ily számítás mellett adóalapul vehető nyereség nem mutatkozott, s ezért az 1926. évi társulati adót a T. H. Ö. 43. §-a (3) pontja alapján az 1926. évre átvitt üzleti maradvány, 1135,055.337 korona, illetőleg 90.804 pengő után állapították meg. Ez a kivetés jogerős. II. A társulati adónak az 1928. évre szóló kivetése alkalmából benyújtott bevallásában a panaszos cég 104.040 P már megadózott és az 1927. üzletévben felhasznált tartalékok levonását kéri. Ezt az igényt 40.040 P erejéig már az elsőfokú kivetés elfogadja, megállapítván azt. hogy ez az összegű tartalék felpénzből ered, amely bevételként is adómentes. A további 64.000 pengő tartalék levonása iránti igényt azonban mindkét fokon elutasították azzal a megokolással, hogy ez a 64.000 P (800,000.000 K) titkos tartalék az 1925. üzletévről be volt ugyan jelentve, de azzal szemben az adóköteles fél olyan összegű látszólagos nyereséget érvényesített, amely az egész adóalapot és ebben ezt a bejelentett tartalékot, is felemésztette. III. A másodfokú határozat ellen emelt panaszt a bíróság alaposnak találta. Az előadottak szerint nem vitás az, hogy a panaszos cég az 1926. évi társulati adó kivetése alkalmával azt a 64.000 P (800,000.000 K) rejtett tartalékot bejelentette és a vizsgálati jegyzőkönyv szerint ezt az összeget az adóalapba be is vonták. Ezzel ez a rejtett tartalék az adózott tartalék jellegét öltötte magúra, aminek következménye az is, hogy az ilyen tartalékból felhasznált összegek a T. H. Ö. 15. i 4. pontja értelmében levonásba hozandók. Ezzel a tényállássál szemben már most közömbös az a körülmény, hogy valamely az adóalapba bevont tartalék, mint aktív tétel, azért nem érvényesülhetett, mivel azt a. tételt valamely más, a társulati adó szempontjából levonandó tétel felemésztette, mert a rejtett tartalék nem az által válik adózott tartalékká, ha a társulati adó kivetési alapjában a maga egészében érvényesül és adót visel, hanem már azzal, hogy az adóalap megállapításánál növelő tényezőként közrehat, — és pedig tekintet nélkül arra, hogy ez a közrehatás a valóságos adóalapban milyen számszerű eredményt jelent. Ezért kell megállapítani azt, hogy az a szóbanforgó tartalék adózott tartaléknak tekintendő, arra való tekintet nélkük hogy az úgynevezett adómérleg még ennek a tartaléknak beszá-