Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A malmok általános forgalmi adója

6 I)r. Sztojka Miklós: A malmok ált. forg. adója. vagy vám ellenében, vagy a malom saját g-azadsági céljára, vagy az előállított termények eladása céljából történik. Vagyis a, malmok 1. másnak a, gabonáját, vagy egyéb terményét vámért megörlik (darálják stb.) vagy 2. saját (saját termésű, vásárolt esetleg bármily módon szerzett) gabonájukat őrlik fel, akár saját háztartásuk, alkalmazottaik, mezőgazdaságuk, állathizlalójuk részére, akár 3. eladás céljára. így tehát üzemi szempontból az őrlés (stb.) lehet 1. vámőrlés, 2. u. n. saját gazdasági őrlés, vagyis saját malomban, saját házi, vagy gazdasági szükségletre végzet 1 őrlés és 3. kereskedelmi őrlés. II. A malmok általános Forgalmi adójára vonatkozólag törvényes felhatalmazás alapján kiadott rendeletek és őrlések ezen nemeit némileg másképen csoportosítják. Már az 1921:XXXIX. törvény I. fejezetének az őrlési adóra vonatkozó része vámörlést és kereskedelmi őrlést külömböztetett meg (az u. n. saját gazdasági őrlést a. vámőrléssel egyenlő elbánás alá vonva —• u. n. gazdasági malmok). Majd a közélelmezési minisztérium 32.000/1923. Ké. M. számú rendeletével a vámörlö malmok kontingentálása és a kereskedelmi malmok rendes adózása kérdésében rendelkezvén, azon indokolással, nehogy ezen rendelkezés az őröltet;") féllel egyetértőleg kijátszható legyen s ennek következtében egyrészt a kincstár érdekei sérelmet szenvedjenek, másrészt a malmok között tisztességtelen verseny keletkezzék, felállította az u. n. saját és idegen kereskedelmi őrlés fogalmát, kimondván, hogy kereskedelmi őrlésnek kell tekinteni nemcsak azt, ha a malom közvetlenül, vagy közvetve saját termését, vagy általa vásárolt (kölcsönvett, vagy bármily más módon szerzett) gabonát dolgoz fel s az így nyert őrleményeket közvetlenül, vagy közvetve árusítja, hanem azt is, ha az őröltető fél (lisztkereskedő, szövetkezet, kenyérgyár, pék, ipari hizlalda stb.) a saját termésű, vagy az általa vásárolt (kölcsönvett, vagy bármily más módon szerzett) és vámért feldolgozott gabonából előállított őrleményeket nem saját háztartásában (mezőgazdaságában, vagy mezőgazdasági üzeme keretén belül tartott hizlaldájában) használja fel, hanem azt változatlanul, tehát őrlemény alakjában, vagy továbbfeldolgozott állapotban (sütemény, kenyér, hízott sertés) üzletszerűen, vagy más módon .forgalomba hozza, illetve tovább adja. Ezóta beszélünk a malmok őrlési adója, majd — ennek megszűntetése ut|án — általános forgalmi adózása szempontjából 1. vámőrlésről (ideértve az u. n. gazdasági őrlési is), 2. saját és 3. idegen kereskedelmi őrlésről. Az őrlési adó megszűntetése után 1924. évi július hó l-töl kezdődöleg a malmok az általános szabályok szerint vonattak általános forgalmi adó alá, ami azt jelenti, hogy az általános forgalmi adóra, vonatkozó 1921:XXXFX. törvény HL fejeze-