Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - Az illetékegyenérték újonnan kiszabása 1931. évtől kezdve

192 Dr. Zerkowitz Zs.: Az illetéke gy énért, uj kiszab. Még eddig nem ismeretes a pénzügyi kormányzatunk szándéka; új kivetést rendel-e el vagy meghosszabbítja-e a jelenlegi kivetés érvényét. De mivel most van itt az ideje az új kivetés szabályozásának, szükségessé válik rámutatni egy-két olyan szempontra, amelyet az új szabályozásnál mellőzni nem lehet. Tudvalevőleg az 1924. évi szanálási programm az illetékegyenértéket is körébe vonta és igen erősen felemelte. Az 1924. évi IV. tc. 2. §-ához csatolt a) melléklet B. Hl. pontjának (5.) bekezdése értelmében az illetékegyenérték alapjául a vagyontárgynak az 1923. év végén megvolt értéke szolgált. Az ingatlanok értékéül tehát az 1923. év végén mutatkozott, vagyis az 1922. évi föld- és házjövedelem vagy haszonérték alapján, aranykoronában megállapított törvényszerű legkisebb értéket kellett venni. Az akkor érvényes és aranykorona alapon kifejezett törvényszerű legkisebb értéket pedig ennek alapján az 50003/1924. P. M. számú rendelet akképpen állapította meg, hogy a földadó alá eső ingatlanoknál a kataszteri tiszta jövedelem 25-szörösét, a házadó alá eső ingatlanoknál pedig az 1922. évi nyers házbérjövedelemnek vagy haszonértékeknek, Budapesten 50o/0-át, oly községekben, ahol házbérkorlátozási rendelkezések voltak hatályban 40o/o-át, ott ahol a háztulajdonosok szabadon rendelkeznek, 5o/o-át fogadta el legkisebb ingatlanértéknek. Az ekként megállapított illetékegyenérték igen magas vagyonadóként jelentkezik. Különösen a házadó alá eső ingatlanoknál, még pedig éppen a városi házaknál mutatkozott az 1922. évi nyers házbérjövedelem eltérő és meg nem állapodott volta miatt nagy eltérés, úgyhogy már az 1924: IV. tc. említett rendelkezése gondoskodott arról, hogy az aránytalanul nagyra kiszabott illetékegyenértéknél a bérjövedelmekhez arány osíttassék s többet, mint a bérjövedelem 8o/o-át ki ne tegye. A törvényszerű legkisebb ingatlanértéket azóta az 1927. évi V. tc. 24. §-ában újonnan szabályozta. E szerint a földadó alá eső ingatlanoknál a kataszteri tiszta jövedelem 25-szörös összege változatlanul megmaradt. A házadó alá eső ingatlanoknál a legkisebb ingatlanértékül pedig az illetékkötelezettség keletkezésének évére kivetett házadó alapjául szolgáló nyers házbérjövedelem vagy haszonérték 10-szeres összege állapíttatott meg. Ha tehát a pénzügyminiszter az illetékegyenérték kivetés érvényét a jelenlegi törvényes rendelkezések figyelembe vétele mellett akarná az 1931. évtől kezdődő 10 éves ciklusra meghosszabbítani, akkor az ingatlanok után 0.5o/0-ot véve alapul, a földadó alá eső ingatlanoknál a kataszteri tiszta jövedelem 1 50-ed része lenne illetékegyenleg, ami a valóságos értéknek fél o/o-át nem egészen éri el és a mai mezőgazdasági termelési viszonyokat figyelembe véve így is magas. De ennél is nagyobb az illetékegyenérték a házadó alá eső ingatlanoknál. Az 1931. évre kivetett házadó alapja az 1930. évi nyers jöve-