Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - Belső tőkeképződés és pénzügyi jogunk

186 Dr.Nyulászi J. : Pénzagyi jog és a b?'ső tőkéképz. összeget, mint amennyit az általuk viselt közterhek kitesznek, mert a társulati adón és járulékain kivül az ő terhük az alkalmazottak fizetése után járó indokolatlanul magas s a létminimumot figyelembe nem vevő félszázalékot tevő nyugtabélyegilleték. Ha tehát a vállalat maga már ís ily nzg\ összeggel áll az államháztartás rendelkezésére, egészen méltányos lenne ha az állam a társulati adó által már megfogott részvényekből s szövetkezeti részjegyekből eredő jövedelmet és vagyont levonható tétellé tennie, ez utóbbi két adónemnél bizonyos ösztönző hatást váltana ki az adózóknál. Idekapcsolódik a Teleszky-féle gondolat is, hogy a megtakarított jövedelmet mentesíteni kellene a jövedelemadótól, legalább is bizonyos időn keresztül. A belső tőke szaporodása szempontjából nagyjelentőségű lenne az is, ha a társulati adót két irányban megreformálnák. Helyes volna t. i. azoknak a régi jogszabályoknak a visszaállítása, amelyek egyrészt a jixkamatozásá papírok jövedelmeit levonhatóvá teszik, másrészt megengedik azt, hogy az afjiliált vállalatok részvényeinek jövedelme szintén levonható legyen. Ami különösen az utóbbi gondolatot illeti, azt helyes lenne messzebbmenő formában megvalósítani és a más vállalatok részvényeiből eredő jövedelmet egyáltalán az adóalapból levonni, mert az affiliált rendszer kibővítésén kívül lehetővé tenné az úgynevezett investement trust-ök létesítését. Ezek az Angliában és Amerikában létesült vállalatok abból a célból alakulnak, hogy egy-egy vállalat részvényeiből nagyobb tételeket vesznek át és miután többféle részvényt vásárolnak, a megosztott rizikó folytán részvényeseiknek állandó és biztos jövedelmet tudnak juttatni. Nagy szolgálatokat is tesznek a piacnak azáltal, hogy ismervén a papírok belső értékét, a netaláni betöréseket és a piac megrázkódtatását ellensúlyozni tudják; fő érdemük pedig az, hogy jelentékeny részvénybirtokuk folytán biztosítani tudják maguknak az illető vállalatoknál a betekintési jogot, ami józan és egészséges ellenőrzést tesz lehetővé. A mai viszonyok nem kedveznek abban a tekintetben sem, hogy a belső tőkeképződés erősítése céljából újabb részvények kibocsátása útján késztessük a közönséget tőkeszerzésre és vagyonának részvényekbe leendő befektetésére. Éppen ezért szükség van arra, hogy lehetővé tegyük a részvénytársaságoknak belső megerősödését. Ez a belső megerősödés pedig csakis a tartalékalapok erősítése útján mehet végbe. Társulati adónk és pénzügyi jogalkotásunk ezidőszerint a tartalékképzést bizonyos ellenséges szemmel nézik. Ezt az álláspontot meg kell változtatni. A megváltoztatást úgy gondjb i, hogy a jövedelemnek a tartalékba helyezett része da:s.»tyabb adótétel alá essék, mint a jövedelem egyéb részei. Ezz^l a vállalatokat arra