Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - A m. kir. pénzügyminiszter 90.000/1929. számu rendelete

Rendeletek 97 engedő okirat csak 1 P 60 f. illeték alá esik, nem új kedvezményt létesítő szabály volt, hanem csupán az illetékdíj jegyzék 92. tételében foglalt szabálynak a rendeletben körülírt tartalmú jelzálogjogkitörlését megengedő okiratokra alkalmazót! megállapítása. Az illetékdíjjegyzék 92. tételének szabálya szerint ugyanis a törlési engedély, ba nyugtái nem tartalmaz, magában véve csak akkor esik az érték szerint való illeték alá, ha az „tartozási követelésre szerzett jelzálogot" szüntet meg. Ellenkező esetben vagyis akkor tehát, ha az okirat ..hitelbiztosítására szerzett (hiteltőke erejéig bekebelezett) jelzálogjogot" szűntet meg, a törlési engedély egymagábanvéve csak az állandó összegű illeték alá esik. Ezt az utóbbi szabályt a jelzálogjogról szóló törvénnyel kapcsolatos illetékügyi rendelkezésekről kiadott, fentidézett rendelet sem érintette, ez tehát ma is hatályos és úgy alkalmazandó, hogy a „közönséges jelzálogjogot" vagy „biztosítéki jelzálogjogot" megszüntető törlési engedély magábanvéve is 0.5% illeték alá esik, míg a „keretbiztos ttéki jelzálogjogot" megszűntető törlési engedély niagábanvéve esak 1 P 60 f. állandó összegű illeték alá esik és csak akkor kell 0.5% illetéket leróni utána, ha az nyugtát is tartalmaz. Könnyítés a számlailleték lerovást módjánál. A pénzügyminiszter 6869/1930. szám alatt a pénzügyi hatóságokhoz rendeletül intézett. Ebben a rendeletben megállapítja a pénzügyminiszter, hogy a számlailleték lerovásának az illetékszabályok 33. 8-ában meghatározott az a módja, hogy a felragasztott bélyeget a számla egyik tételével keresztül kell írni, a számlakiállítási műveletek mai berendezettsége mellett már elavult, mert az iparosoknak és kereskedőknek sok nehézséget okoz, sőt gyakran meg sem oldható. Ennélfogva az illetéklerovási módot a mai viszonyoknak megfelelően újra szabályozni szándékozik. Ezt megelőzően pedig egyelőre kísérletképen az alábbiakat rendeli: Azt az illetéklerovási szabálytalanságot, hogy a számlára ragasztott bélyeget nem a számla egyik tételével, hanem az irat címével Nagy keltével vagy bevezető szövegsorával vagy az aláírásával írták keresztül a legenyhébben kell megbírálni. Szabályosnak ismerendő el a lerovás, ha a számlára ragasztott bélyeg az iparosnak vagy kereskedőnek a számla kiállításának keletét is tartalmazó cégpecsétjével olyan módon van felülbélyegezve, hogy a pecsét a bélyegről a számla papirosára átterjed. Mindettől eltérésnek csak akkor van helye, ha netalán olyan eset fordul elő, amelyben megállapítható, hogy a számlára a bélyeget utólagosan ragasztották fel. Ilyen esetre ez a rendelet nem vonatkozik: ilyen esetben a teljes felemelt illeték megkövetelendő. A számlák illetéke az 1927. évi 68.100. szánni pénzügyminiszteri rendelet szerint a következő: A számlák minden példányára másodlatára ós másolatára az