Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2-3. szám - Vitás kérdések a társulati adónál

Dr. Túry Zoltán: Vitás kérdések a társulati adónál, a használat folytán okvetlenül bekövetkező csökkenését a vállalat az alábbiak szerint akár leírásokkal, akár külön értékcsökkenési tartalékalap létesítésével ellensúlyozza, a karbantartásról és a bekövetkezett hiányok pótlásáról pedig évközi kiadásokkal gondoskodik. Amennyiben tehát uj berendezéseket eszközöl, ennek összegével nem a nyereség-veszteségszámlác, hanem a berendezési számlát kell megterhelnie, aminek következményeként emelkedik az a számlaérték, amellyel szemben az értékcsökkenési leírást, illetve tartalékolást alkalmazhatja. Ha tehát a vállalat egyik gépét kijavíttatja, az ezzel kapcsolatos költségek üzleti kiadásként elfogadandók, ha azonban uj gépet szerez be. ezt a kiadást leltári tárgyak pótlására fordított kiadásnak nem lehet minősíteni, hanem köteles a vállalat a vételárral a berendezési számlát megterhelni és erre a szaporulatra a későbbi évek folyamán lesz tartalékolásnak, vagy leírásnak helye. A bírói gyakorlat és különösen a 29893/918 sz. Ítélet azt kutatta, hogy milyen berendezési tárgy pótoltatik; az olyan berendezési tárgyak beszerzésére fordított kiadás, amely tárgyak hosszabb időn át való használatra vannak rendelve, üzleti kiadásnak nem fogadható el, hanem beruházásnak minősül. (29.843/918). Ezzel a pótlási .kérdéssel szoros kapcsolatban van és ezért azzal együtt tárgyalandó. f) az értékcsökkenési tartalék és leírás kérdése. Az üzleti használatban lévő berendezési tárgyak a használat során értékükből vesztenek, ami az üzleti tőke csökkenését eredményezi. Helyes üzletvitel mellett ezt a csökkenést az üzleti nyereségből kell pótolni és addig, amíg az értékveszteség pótolva nincs, nyereségről nem lehet szó. A pénzügyi törvényhozás is honorálja ezt az üzleti elvet és nem követel adót a nyereségnek ama része után, amelyet a vállalat arra fordít, hogy a tulajdonában lévő épületek, gépek, gyári eszközök, üzleti felszerelések és berendezések értékében az elhasználás által bekövetkezett csökkenést pótolhatja. A pótlás kétféleképen történhetik; éó pedig vagy a vagyonoldalon levő számlának évenkinti leírása, tehát a vagyonösszeg csökkentése és a könyvszerü értéknek a valóságos értékre való leszállítása által, vagy pedig olyképpen, hogy a vállalat a vagyonoldalon levő számla érintetlen ül hagyása mellett a teheroldalon külön értékcsökkenési tartalékalapot létesít. Magam részéről ezt az utóbbi módszert tartom helyesebbnek, egyrészt azért, mert a vagyoni helyzetről tisztább képet nyújt, másrészt pedig azért, mert az évenkinti értékcsökkenés szabatosabb megállapítását teszi lehetővé. A használat folytán bekövetkező értékmegsemmisülés ugyanis nem minden vagyontárgyat támad meg egyenlő mértékben, sőt még azonos jellegű tárgyak sem szenvednek egyenlő érték veszteséget, így pl. az épületek évi értékvesztesége az értéknek kétségtelenül kisebb százaléka, mint amilyen százalék a gépeknél 54 2-3. sz.