Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Adózás és közgazdaság

Kérdések és válaszok. KÉRDÉSEK és VÁLASZOK 1. Kérdés: Egy francia Állampolgárnak ingatlanilletősége van, mely a társtulajdonos által haszonbérbevéve hasznosíttatott. Ezen ingatlan tekintetében jövedelmi és vagyonadó vallomás soba sem adatott be. A m. kir. adóhivatal most 1915 évig visszamenőleg 14 évre jövedelmi- és vagyonadót szab ki. 1. Véleményem az, hogy az 1923. évi VII. tc .(82. §.) életbelépését megelőző öt éven fculi időre, vagyis 1915-től 1918. október hó l-ig, vagyis az említett törvény életbelépése napjáig az adókivetési jog elévült, mert ezen elévülés még az 1883. évi 44. tc. hatálya alatt folyt le és befejeztetett. Helyes-e ez a vélemény? 2. 1923. évi VII. tc. 82. % -a, mely szó szerint egyezik a K. K. H. Ö. 91. §-ával a közadók elévülésének kezdőpontját ahhoz az időponthoz köti, midőn az államkincstárnak tudomására jutott azon körülmény, hogy az illető közszolgáltatást kivetheti. Nem tudom, hogy minő értelmet tulajdonítsak ezen meghatározásnak. Az államkincstár, illetve helyhatóság tudta, hogy ingatlanilletőségem van, tehát a vagyonadót kivethette volna. Hasonlóképen tudta, vagy tudnia kellett, hogy az ingatlan illetőség haszonbérbe van adva, tehát tudott azon körülményről, melynek alapján jövedelmi adót vethetett volna ki. Ha ez a felfogás helyes, akkor a vagyonadó a visszafelé számított öt éven tuli időre rnár elévült. A jövedelmi adó tekintetében a jövedelmi adóról szóló s e részben fenntartott előző rendelet (az 500/1925 száma xendelet) 7. §-a az elévülést külön szabályozza és eszerint az elévülés meg sem kezdődik, míg a vallomás beadva nincs. Ha az előző felfogás megáll, akkor az 500/1925 számú rendelet életbeléptét megelőző öt éven tuli időre a, jövedelmi adó kivetési joga is elévült. Válasz: A jövedelem- és vagyonadó kivetéséhez való jog elévülését az 1925. év előtt a közadók kezelésére vonatkozó jogszabályok szabályozták. A jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó jogszabályok külön nem szabályozták. A közadók kezelésére nézve az 1913. évi április hó 1-től 1923. évi október hó l-ig az 1913. évi 50.000 pénzügyminiszteri szám alatt kiadott hivatalos összeállítás, továbbá az 1924. év végéig az 1923. évi VII. tc. és annak 7.000/1923. számú végrehajtási utasítása volt hatályban. Az 50.000 számú hivatalos összeállítás 189. §-a szerint az egyenes adók elévültek, ha azokat nem vetették ki öt év alatt attól a naptól számítva, amikor az adótárgy, illetve az adóköteles jövedelem keletkezett. Az 1923. évi VII. tc. 82. §-ának ü) bekezdése szerint a közadók módjára behajtandó összes követelések kivetési joga elévült, ha azokat nem vetették ki öt év alatt annak a naptári évnek utolsó napjától számítva, amelyben a kö1. sz. 19