Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / Tartalommutató

XIII Oldal bezési biróság közbenszóló itélete folytán tartott uj tár­gyalás során a kereseti köve­telés leszállittatott, az erede­ti kereseti összeg után a fe­lebbezett itéle kihirdetése al­kalmával bélyegben lerótt ítéleti illeték egészben vagy részbeni visszatérítésére jo­got nem ad. (12229-1928. P. sz. ) 307 1914: XLIII. tc. 75. A szegény. iogon alapuló ille­tékmentesség kiterjed a dolo­gi jogok telekkönyvi bejegy­zése után bélyegben járó be­jegyzési illetékre is. (Jigegys. tan. 131. sz. megáll. ).. 149 1914: XLIII. tc. 78. § A szegénységi jognak az eljárás folyamán való megvonása esetén a szegénységi jogot él­vezett felet képviselő ügyvé­det, — amennyiben nem hiva­talból kirendelt képviselő — az illeték lerovási kötelezett­ség csak a szegénységi jogot megvonó határozat jogerőre emelkedése utáni időben ke­letkezett iratokra és beadvá­nyokra nézve terheli, de nem terheli a szegénységi jog megvonása tárgyában hozott határozat meghozatala előtti vagy azzal egyidőben felvett jegyzőkönyv és benyujtott beadványra nézve. (5647-1928. P. sz. )...... 307 1914. XLIII. tc. 79. § A bélyegjegyek vezetésének az ügyvéd részéről való elmu­lasztása nem minősíthető hi­vatalos személy által elköve­tett mulasztásnak s a bélyeg és illetékszabályok 117. §-a arra nem vonatkoztatható, az 1914: XLIIT. tc. 79. §-a pe­dig, mely az ügyvédet bélyeg­jegyzék vezetésére kötelezi, e kötelezettség megszegésének megtorlásáról nem rendelke­zik s ezért csak fegyelmi nton való megtorlásnak és nem bírság kiszabásának le­het helye. (25422-1926. P. sz. ) 287 27300-1926. pümin. rend. ) A csődönkivüli kényszeregyes­ségi eljárásban költség letét­be helyezése iránti kérelem, valamint az eljárás költsé­geire letett összegből fönn­maradt összegnek az Orszá­gos Hitelvédő Egylethez való utalása iránti kérelem a be advány tárgyának érték sze­rint esik illeték alá. (6398­1928. P. sz. ).... 287 4. A vagyonátruházási illetékhez. 1920. XXXIV. tc. 2. §. Gyári felszerelések és szerelvé­nyek önmagukban ingatlan nélkül ingatlannak nem te­kinthetők. (9536-1928. P. sz. ) 206 1920. XXXIV. tc. 13. §. Ha a közkereseti társaságnál a vagyonbetét valamely gyár nak és felszerelésének hasz­nálati szolgalma, a vagyonát­ruházási illeték alapját a a szolgalom értékének figye­lembevételével kell megál­lapítani. (14323-1928. P. sz. ) 305 1920: XXXIV. tc. 15. §. Kiskoru által kötött ingatlan vagyonátruházási jogügylet­től a vagyonátruházási illeté­ket gyámhatósági jóváha­gyás hiányában akkor sem lehet követelni, ha az ingat­lant a kiskoru még kiskoru­sága idején vagyoni előny szerzése mellett tovább adta. (2009-1927. P. sz. )... 306 1920. XXXIV. 16. Az örökösök terhére előírt öröklési illeték nyilvántar­tásba vétele nem tagadható meg azért, mert a hagyatéki ingatlan eladatott, ha a ha­szonélvezet a vételárra, il­letve az azon vásárolt ingat­lanra tovább fentartatik. (5004-1927. P. sz. )... 90 1920. XXXIV. tc. 16. §. A haszonélvezeti jognak olyan megszorítása, hogy a haszon­élvező lakás jogot és földek­ből terményeket kiadni köte­les, a haszonélvezet megszű­nésének nem tekinthető, az ingatlanok után előírt ille­ték tehát a haszonélvezeti jog megszüntéig nyilvántar­tandó. (15845-1927. P. sz. ) 324 Oldal

Next

/
Thumbnails
Contents