Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4-5. szám - A fényüzés megadóztatása és a fényüzési forgalmi adó különleges helyzete az adórendszerben

Dr. Hajdú: A fényűzés megadóztatása. ját. (8) Ez nem más, mint a fényűzési adóknak és a forgalmi adóknak tehát két különböző adónemnek az összekapcsolása, de helyesebben összezavarása. Bilinski elméletében a Wagnerféle konjunktúra elméletet (9) vegyiti össze az általa konstruált fényűzési adóelmélettel s azután ezt húzza rá a forgalmi adókra is. A Büinski-léle fényűzési adóelmélet helytelen voltára Friedberg mutat találóan rá. (10) Szerinte Bilinskinek teljes mértékben igaza van abban, hogy a jövedelem adó alól tekintélyes mennyiségű alap kisiklik. Ennek a kibújó jövedelemnek a nagysága azonban ismeretlen. Már most, ha a jövedelem adó mellé még egy adót beiktatunk, akkor sem lesz az adóztatás arányos, mert a kicsúszott jövedelem mennyiségét, amelyet megakarunk adóztatni, — nem ismerjük, s így ahhoz semmiféle uj adót nem arányosíthatunk. De mindettől eltekintve éppen a fogyasztás (par excellence a fényűző fogyasztás) nagyon ritkán arányos az adóalany jövedelmével. Miután Bilinski elmélete teljes megnyugvást keltő magyarázatot nem szolgált a feltett kérdésünkre és elmélete csupán annyiban fogadható el, hogy a fényűzési adó alkalmas arra, hogy a kibújó jövedelmet némi mértékben bevonja a megadóztatás körébe — folytassuk vizsgálódásunkat más irányban is. Mint ismeretes vagyonadó alatt az olyan adót értjük, amely vagy az egész vagyon, vagy annak bizonyos hányada után vettetik ki. A vagyon általában két főfajtára osztható. Az egyik fajtája szerzésre használtatik; ez a tőke. A másik viszont a szükséglet kielégítésnél nyeri jelentőségét. A vagyon ilyen osztályozása szerint az arra vetett adó szintén kétféle lehet: 1. a szerző vagyonra (Erwerbsvermögen) és 2. a szükségleti vagyonra vetett adó. Már most mindkét esetben lehetséges az, hogy a vagyon nyugvó, vagy mozgó (forgalmi) állapotban terheltetik meg; továbbá, hogy maga a vagyon kisebbittetik meg, vagy csupán annak hozadéka sujtatik adóval. Az utóbbi variációt véve tekintetbe, vagyis amikor a vagyon állaga nem szenved csorbát a megadóztatás következtében három esettel állhatunk szembe. A) Ha szerző vagyonra (ertraggebende Vermögen) vagyis hozadékot szolgáltató vagyonra vettetik az adó, ugy csu(8) L. Bilinski: Die Stellung der Verraögens- und Verkehrssteuern im Steuersystem. (Hirth: Annalen des deutschen Reiches 1876.) (9) L. Wagner: Finanzwissenschaft 2. Aufl. II. 566. o. (10) L. Friedberg: „Zur Theorie der Stempelsteuern" (Hildebrant-Conrad: Jahrbücher für Naíionalökonomie und Statistik. 1878. II. 91. o. 4—5. sz 111