Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2-3. szám - Handbuch des Internationalen Rechtes szerkesztette dr. Kornél Salában kiadja a berlini Verlag für Börsen- und Finenanzliteratur 1929 - Most került ki a nyomdából a Magyar Törvények Egyét) Jogszabályok Mutatója című munka amelyet az egyes minisztériumok kiváló tagjainak közreműködésével d. Ladik Gusztáv belügyi államtitkár dr. Térfy Gyula kir. kúria tanácselnök dr. Egyedi István e

Joggyakorlat. a kir. járásbíróság, mini telekkönyvi hatóság 1924. évi március hó 2S-ári kelt végzésével a zálogjog is bekebelezi eÜett, ilyen körülmények között pedig az illetek és bírság ujabb aranyalapon való kiszabásának az 1924. évi 5001/F. M. sz. rendeletben erre- az esetre vonatkozó határozotl rendelkezés hiányában helye azért sem volt, meri az ugyanazon illetéktartozás az illetékért egyetemlegesség vagy akár dologi kezesség címén felelős személyekkel szemben különböző összegű nem lehet, az pedig nem kétsége^, hogy a dologi kezesekkel szemben a telekkönyvileg biztosított összegnél magasabb összeg nem volna érvényesíthető. (Közig, bírósúg 1725/1928. sz.) Vagyonátruházási ill. 5001:1924. P.M r. A pótilleték előírásának szüksége fel is merül, a már szabályszerűen előírt és befizetett aiapilleték aranyalapon az eredeti befizetéstől eltérő összegben újból nem követelhető. Indokok: Nem lehetett a panasznak egészben helyei adni, mert a ^székesfővárosnak az ingatlan vagyonátruházási illetékről szóló szabályrendelete 5. és 8. §-aiban foglalt rendelkezések egybevetéséből nyilvánvaló, hogy a fővárosnak a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított két éven belül joga van pótilletéket szedni abban az esetiben, ha az állami illeték alapja hatósági szakértői becslés vagy az ezt megelőzőleg megkíséreli egyezség alkalmából felajánlotl és elfoíradott érték figvelembe vétele mellel! magasabb összegben állapíttatott meg, mint a mely értéktől az alapkiszabás történt, az pedig nem vitás, hogy az állami illeték a la pia egyezség utján a szerződésben kitüntetett és a városi ingatlan átruházási illeték alaok > szal>á sánál is számitásb:! vett 700 millió korona vételárral szemben 780 millió koronában állapíthatott meg. Minthogy azonban 1924. évi 50H. P. M. s/ámn rendelet a ixVMlet;'kek mikónti ku-7 iliá-áv;i vonatkozó 'kifejezett rendelkezéseket vem tar96 talmaz, de a m. kir. pénzügyminiszternek e bírósághoz intézett átiratához csatolt rendeletében is kifejezésre jutott fejtegetések szerint az említett 1924. és 5001. számú rendelet nek, habár nem is betűszerinti, de valódi akarata az, hogy az 1924. évi június hó 30-áig az eddig érvényben állotl szabályok szerint mái- előírl és befizetett összegek aranyalapon az eredeti befizetési ől eltérő összegben újból nem követelhetők, — a mint ez egyébként a bélyeghiányok mikénti megállapítására vonatkozó 7. és^ a hátralékok mikénti átszámítására vonatkozó 21. intézkedéseiből is nyilvánvaló, tekintve, hogy a panaszos 700 millió korona erejéig fizetési kötelezettségének már 192L évi március havában, tehát az 1921. évi július hó 1-ét megelőző időben a fizetés időpontjában érvényes szabályok szerint teljes egészében eleget lett, az általa fizetendő pótilletéket a 80 millió koronányi alapkülömbözetnek a kiszabás szerinti 6500-as osztószám alkalmazásával aranvalapra történt átszámítása mellett 12.308 koronától kikerekítve 12.300 koronától 3%-al 36í> koronában, (arany) kellett megállapítani. És pedig annál is inkább, mert a kiszabás szerinti kiszámítása a pótilletéknek azt eredményezte, mintha panaszos a 700 millió korona erejéig fizetési kötelezett ségének nem teljes egeszében, hanem csak felerészében tett volna eleget, ez pedig a tényekkel is ellenkező eredmény, mert nyilvánvaló, hogy amennyiben pó!illeték kiszabására sor nem körül, a panaszostól a 700 millió koronától ujabb illetéket követelni semmiesetre sem lehetett volna. (Közig, bíróság 20166/1926. sz.) Törvk, ill. 1914: XL'lí. t. c. 34. §. A tiszteségtelen verseny megállapítása és ebből származtatott kártérítési követelés iránt indított per meg nem becsülhető, mert a Tp8. §-ának 2. bekezdése szerint a főkövetelés mellett járulékként köreteit kár az értékmegállapításában nem számit. (Közig. bír. 13640-927.) 2-3 sz