Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2-3. szám - Handbuch des Internationalen Rechtes szerkesztette dr. Kornél Salában kiadja a berlini Verlag für Börsen- und Finenanzliteratur 1929 - Most került ki a nyomdából a Magyar Törvények Egyét) Jogszabályok Mutatója című munka amelyet az egyes minisztériumok kiváló tagjainak közreműködésével d. Ladik Gusztáv belügyi államtitkár dr. Térfy Gyula kir. kúria tanácselnök dr. Egyedi István e

Joggyakorlat. Alkalmazni kell tehát az 5001/1924. P. M. rendeletnek 2. §-ában foglalt azt az intézkedést is. hogy 1924. július 1-től kezdve kivétel nélkül minden esetben aranykorona értékalapon és aranykor.-ban kell az illetéket kiszabni és befizetni. Tekintettel az 5001/1924. P. M. sz. rendelet 3. §-ára s az 1923:XXXÍI. tc. 8. §-ára — mely szerint az 1924-ben bejelentett ügyleteknél az ingái lanoknak a bejelentés idején fennállott forgalmi értékét kell alapul venni — kifogás alá eshetnék ugvan az, hogy az 1882-ben megállapított 31.698 korona 40 fillér vételár az akkori értékviszonynak megfelelően aranyban vétetett alapul, minthogy azonban a panaszló nem is állítja és a fővárosi telekárviszonyok ismerete mellett nem is tehető fel, hogy a bejelentés idején kisebb lett volna a szóban levő fővárosi ingatlan forgalmi értéke az 1882-ben megállapított vételárnál, a bíróság .azon érték alapul vételét nem találhatta sérelmesnek. A 3%-os kulcs alkalmazását illetően: Igaz ugyan, hogy a 347-1177. 1921. sz. szabályrendeletben az illeték kulcsa 1.5%-ban van meghatározva, de minthogy a székesfőváros törvényhatósági bizottsága azon közgyűléséből, melyben azt a szabályrendeletet megalkotta, felterjesztést intézett a kormányhoz az iránt, hogy az illeték kulcsának legalább 3%-ára való felemelését tegye lehetővé és ezen kérelmet nem vonta vissza, a tanács törvényes hatáskörében járt el akkor, midőn nyomban az 1923:XXXIT. tc. életbelépte után — 1923 szeptember 6-án — felterjesztést intézett a kormányhoz, hogy a már 1921-ben kért felemelést engedje meg; minthogy továbbá a törvénvhozás az 1923:XXXII. tc 7. §. e. "pontjában felhatalmazta a belügyminisztert arra, hogy a fővárosi ingatlan vagyonátruházási illeték kulcsát átmenetileg de legfeljebb három év tartamára a pénzügyminiszterrel egyetértve 3%-ra felemelje s a belügyminiszter ezt a felemelést a főváros közönségéhez 1925. január 12én intézett S a főváros hivatalos lapjában azon év április 3-án közzétett leiratával oly értelemben engedelmezte, hogy a főváros mindazon esetekben, melyekben annak nem jelzálogjog szerzése végett. ha: nem — amint az a telekkönyvi rendtartás 104. §. első bekzdésének b) pontjában és utolsó bekezdésében kifejezést nyert a később szerzendö jelzálogjogra nézve csak egy bizonyos joghatály előleges biztosítása végett történik. Ennélfogva az ilyen beadványok, illetékkötelezettség szempontjából, az 1920: XXIV. tc. 39. §-ának nem az 1., hanem a 2. pontja alá tartoznak. E szerint, illetőleg a 68.600/1924. P. M. sz, rendelet 2. pontja szerint a kérdéses beadványra '50.000 papírkorona bélyegilleték járt, amit a lelet szerint panaszos le is rótt. Az 1859. évi augusztus hó 1-én kelt Igazságügyminiszteri rendelet 3. értelmében a rangsorozat feljegyzése tárgyában hozott telekkönyv hatósági végzést csak egy példányban szabad kiadni. A telekkönyvi rendtartás 126. értelmében tehát a kérvénvhez csak egv felzetet kellett csatolni. Ezután a 68.600/1924. P. M. sz. rendelet 36. §. szerint még 500 papírkorona bélyegilletékét kellett vol na leróni. Ezt panaszos nem rótta le. Tekintettel azonban arra, hogy ez csak 3 ar. fillérnek felelne meg, az 5001/1924. P. M. sz. rendelet 9. $. (2) bekezdésében foglalt rendelkezés figyelembevételével, ennyi illeték kiszabásának nincs helye. Ezek folytán a kiszabott illeték teljes törlését kellett .elrendelni. (Közig, bíróság 1423, 1927. sz.) Tőrvk. ill. 1914 : XVIII. t. c. 55. §. Készpénzköltség megítélése esetébe)} az abban marasztalt fél viseli az ítéleti illeték felét és a másik felét olyan arányban, amilyen arányban a másik veres fél részéről felmer üli perköltségek megfizetésében marasztaltatok. Indokok: A panaszos céget az ellene 8750 csehkorona követelés erejéig folytatott perben a bíróság 2802 cseh korona megfizetésére és a jogszerűnek bizonyult követelés arányában 1,100.000 korona felpere94 2-3. sz