Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2-3. szám - Az 1929. évi jövedelem és vagyonadó kivetése

KÉRDÉSEK és VÁLASZOK V. Kérdés: A kéményseprőmester követelhet-e késedelmi kamatot a késedelmesen megfizetett kéményseprési dij utáni Válasz: A közadók kezeléséről szóló 1927. évi CMIV. fii. számú hivatalos összeállítás 9. §-ához fűzött utasítás (2) bekezdésériek értelmében a kéményseprési dijakat a többi egyenesadókkal együtt kell kezelni. A 37. alapján az együttesen kezeli köztartozások és a késedelmi kamatok címén befizetett összegek hetenkint egyszer abban az arányban osztatnak szét az igényjogosultak között a milyen arányban vannak egymáshoz az igényjogosultak követelései. Ehhez képest a kéményseprőmester a beszedett késedelmi kamatoknak annyi százalékát követelheti, mint a hány százaléka a kéményseprési dijak összege az együttesen könyvelt közszolgáltatások együttes összegének. VI. Kérdés: 1. Az a háztulajdonos, aki valamely helyiségének átengedésért — bizonytalan időtartamra — bizonyos összegű kilépési dijat köt ki, jövedelemadón kivül tartozik-e még valamilyen más adót is fizetni a lelépési dij összege ntán.' 2. Ha valamely adózó (6000 P-n aluli keresetnél) januárban uj adóztatást: kér, a kereseti adóvallomás mellett, jövedelemadóvallomást is köteles-e beadni? 3. Ha egy budapesti iparüzemtulajdonos az általa készített iparcikkeket nagybani áruístáson kívül több elárusít üzletben kicsiben is elárusítja, köteles-e minden egyes elárusítóhelyre nézve külön-külön kercsetiadóvallomást beadni, vagy pedig kerületenként az odatartozókra együttesen? Esetleg arra való tekintettel, hogy a gyártási költségeknek az egyes elárusítóüzletekre való felosztása nehézségbe ütközik, lehetne-e az iparüzem helyén az összes üzletekre nézve együttesen badni a keresetiadóvallomástU Válasz: ad 1. A házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás 8. §-ának (5) bekezdéséhez fűzött utasítás (1) bekezdésének 3. pontja alapján a nyers házbérjövedelemhez számi tandó, tehát házadó alá tartozik a meghatározott időtartamra szóló bérletnél az az összeg, amelyet a bérlő a házbirtokos részére a bérleti jogviszonyból kifolyólag egyszersmindenkorra fizet. Ezt az összeget szokták lelépési díjnak nevezni. E szernt a lelépési dij a határozott időtartamra szóló bérletnél házadó alá tartozik. A határozatlan időtartamra, tehát a felmondásig szóló bérlet után fizetett lelépési dij nem tartozik házadó alá, mert erre nézve nincs rendelkezés, de általános kereseti adó alá sem tartozik, csupán jövedelemadó alá. ad 2. Igen, mert a jövedelem- és vagyonadóról szóló 1927. évi 500/P. M. számú hivatalos összeállítás (2) bekezdéséhez fűzött uta72 2-3. sz.