Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában

Baross Gábor: A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában. rénitása alá tartozó terület. és nép adózott a közös védelem céljára. A jövedék négy elemét tehát megtalálhatjuk a lőporegyedáruságnál is: a magyar király elhatározásán alapuló államhatalmi akaratnyilvánítást, — a kizárólagosságot, — az anyagi értéket amelyet ugyan a közös számadásokban mutattak ki, de tényleg magyar területen létezett, — és a pénzügyi érdeket, amely a' közös kiadásokhoz ilyen módon való hozzájárulásból áll. Az ötödik elemet, — a közérdekel, — az intézménynek a honvédelmet és a közbiztonságot szolgáló rendeltetésében találjuk meg. D) A dohánymonopólium évszázados állampénzügyi intézmény, amelynek eredete a XVIII. század elejére nyúlik vissza. Alighogy a dohánynövény termelése és a dohányzás terjedni kezd, ezt az élvezeti cikket majdnem valamennyi európai állam kormánya pénzügyileg kihasználni törekszik. így Ausztriában a dohánykereskedést 1670-ben deklarálják állami monopóliumnak, amelyet olykép értékesítenek, hogy Kevenhüller grófnak adják bérbe 12 évre, a királyi vadászfelszerelés időnkénti megújítása ellenében. Hazánkban 1704. óta többször kísérelték meg nyilt vagy burkolt alakban ennek a monopóliumnak behozatalát, de politikai okokból ezek a kísérletek nem vezettek eredményhez, mígnem az 1850. évi november hó 29-én kelt császári nyilt parancs az akkor már teljesen kiépített osztrák intézményt Magyarországra is kiterjesztette. Ez az intézkedés az alkotmány helyreállítása után az 1868 : XIV. t.-cikkel szentesítést nyert olykép, hogy az addig gyakorlatban volt szabályok nagyjában fenntartattak. Az idézett alaptörvény, nemkülönben az azt kiegészítő és módosító törvények szerint a dohánymonopólium: a) a dohánytermelésre; b) az iparszerű feldolgozásra és forgalombahozatalra; c) a behozatalra; valamint d) a dohány feldolgozására szolgáló gépek és eszközök előállítására, behozatalára és eladására terjed ki, és azok közé az intézmények közé tartozott, amelyek az osztrák-magyar vám- és kereskedelmi szerződések következtében mind a két állam területén egyenlő elvek szerint kezeltettek. A dohánymonopólium kétségtelenül a jövedék természetével bíró bevételeket szolgáltat az államnak. Eredete hazánkban nem regalisztikus, hanem az 1868-i alaptörvényben kifejezett államhatalmi akaratnyiivánuláson alapszik, amely kizárólagos jellegét a termelés, feldolgozás és árusítás minden mozzanatára kiterjeszti. Állampénzügyi kihatása igen jelentősnek mondható, mert nyersbevételei voltak: 1870 1880 1890 1900 1913 millió koronákban 71-1 63-2 89-6 108-7 195-8 az összes állami bevételek 7-1% 13-2%' 11-0% 8-9% 7-5%' Az 1913. évi állami zárszámadás vagyonmérlege szerint a dohányegyedáruság gyáraiban és egyéb ingó-és ingatlantartozékaiban 39-9 millió korona érték fekszik. Egyedül közhasznú jellegéhez 10 1. S2.