Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Az adómorál Németországban

Joggyakorlat. A lerovás 30,000.000 korona értéknek megfelelően történvén, illetékrövidítés nem állapítható meg, s a panasznak helyt kellett adni. (Közig, bíióság 21.188/1926. sz.) Törvénykezési illeték. 1914:XLIII. t.-c. 32. §. 227. A pertárgy értéke a bíróság által megállapított érték, tehát a perben felajánlott, ettől eltérő összegű ellenérték nem vehető az illeték alapjául. (Közig, bíróság 21.751/1925. sz.) Törvénykezési illeték. 1914 : XLI1I. t -c. 32. §. 228. A köteles rész iránti perekben nem a hagyaték teljes értéke, hanem az az érték tekintendő per tárgyául, amely összegben való marasztalás iráni a kereseti kérelem elöterjeszteíeít. (Közig, bíróság 4.245/1927. sz.) Törvénykezési illeték. 1920: XXIV. t.-c. 42. §. 229. Az illetéknek kellő időben való le nem rovása esetén az 1920 : XXIV. t.-c. 42. §-a nem alkalmazható, mert az itt említett szabálytalan lerovás nem az illeték lerovási időpontjára, hanem módjára vonatkozik. (Közig. bíróság 7.962/1927. sz.) Törvénykezési illeték. 1914 : XLIII. t -t. 55. §. 230. Az ítéleti illeték kiszabásánál a perköltségben való marasztalás aránya az irányadó. Indokok: Nem lehetett a panasznak egészben helyet adni szemben a panaszban előadottakkal azért, mert a perköltségekben való marasztalás aránya nem az összes, tehát úgy a felperes, mint az alperesi költségek együttes összegétől, hanem a perbeli ellenfél költségeiben való marasztalás arányától függ. Minthogy azonban a kiszabás alkalmával megállapított és a kiszabás alapjául szolgált ítéletekkel is megegyező tényállás szerint a perbeli alperes a panaszosnak mint perbeli felperesek költségeinek lU részében marasztaltatott, s nyilvánvaló, hogy e marasztalás folytán sem a perbeli alperes kedvezőbb helyzetbe nem jöhet, sem a panaszosok kedvezőtlenebb fizetési kötelezettséggel nem terhelhetők, mintha a perköltségek kölcsönösen megszünteítettek volna, a panaszosokat tehát helyesen csak a febrész ítéleti illeték s/4 részének, tehát a 115 kor. 80 fill.-ben megállapított egész, illetékből kiindulva 43 kor. 42 fill.-nek a megfizetésére lehetett és kellett kötelezni. (Közig, bíróság 1.080/1927. sz.) Törvénykezési illeték. 68.800/1924. sz. P. M. r. 38 §. 231. Az 1924. évi 68.600 P. M. sz. rendelet hatálya alatt a házassági bontó perben az ítéleti illetéket is kötelezőleg bélyegjegyekkel kell leróni. (Közig, bíróság 26.111/1926. sz.) Törvénykezési illeték. 27.300/1920. sz. P. M. rend. 5. §. 232. Kényszeregyességi eljárásban a beadványok összes példányai és az összes mellékletek illeték alá esenek. (Közig, bíróság 18.552/1927. sz.) Törvénykezési illeték. 1914:XLHI. t.-c. 55. §. 233. Az 1914. évi XLIII. t.-c. 55. §-a, mely szerint a határozati illetéket a peres felek felerészben kötelesek fizetni, ha a perköltségek kölcsönösen megszüntettettek, az igényperekben hozott ítéletekre is kiterjed s az a tény, hogy a perköltségek kölcsönös megszüntetése a végrehajtási eljárást szabályozó törvény rendelkezése alapján történt, az illeték fizetési kötelezettséget nem érinti. (Közig. bíróság 25.834/1926. sz.) Törvénykezési illeték. 1914 : Xl.in, t.-c. 35. §. 234. Az időközi értékeltolódásra való tekintettel, de csak a perköltség megállapítása céljából tett pertárgy értékelési nyilatkozat a perérték megváltoztatásának nem tekinthető. (Közig. bíróság 15.069/1926. sz.) Törvénykezési illeték. 27.300/1926. sz. P. M. r. 7. §. 235. Abban az esetben, amidőn a rr.agánegyesség lérehozása sikerül és ennek kövekeztében a bíró előtti egyesség létrehozása céljából tárgyalás szükségessé nem válik, — és így arról jegyzőkönyv sem készülhet, a csödönkívüli kényszeregyességi eljárásban lerovandó törvénykezési illetékekről szóló 1926. évi 27.300. számú pénzügyminiszteri rendelet 7. §-ában az egyesséSi tárgyalásról készült jegyzőkönyv után megszabott illeték lerovásának helye nem lehet. (Közig bíróság 297/1927. sz) 8—9. sz. 345