Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Ujabb adómérséklés

Rendeletek. húsnál 60 kg, leölt csirke (tyúk), kappan, poulárd, pulyka, igyöngytyúk és házigalamb kivitelénél 10 kg, leölt lud és kacsa kivitelénél 200 kg, szalonnánál 380 kg, disznózsírnál 400 kg, friss halnál 500 kg, vógil szaláminál 833 kg tengeriről kell kiállítani. A behozatalijegy az azon feltüntetett mennyiségű külföldi tengeri vámjának lerovására használható fel. A behozatali jegyet a szállítmány feladójának, illetve közúti szállításoknál a küldőnek a nevére kell kiállítani, írásbeil árubevallásban foglalt indítvány alapján. A behozatali jegyen feltüntetett tengerimennyiséget más is behozhatja, mint akinek a nevére a behozatali jegyet kiállították. Az ügyfél indítványára a behozatali jegyet akár az egész szállítmányra, akár pedig kocsirakoinányonkint is ki lehet állítani. A behozatali jegy a kiállítástól számított 120 napiig, legkésőbb azonban 1929. október 31-ig érvényes. Csónaknak tryptique alapján történő vámkezelését megengedte a pénzügyminiszter abban az értelemben, hogy a Magyar Evezős Szövetség a vele viszonossági szerződést kötött külföldi evezős szövetségek (egyelőre a Deutscher Ruder Verband, a Deutscher Kanu Verband, a Deutscher Touring Club és az Üsterreichischer Kajak Verband) tagjai részére ezen szövetségek által a Magyar Evezős Szövetség szavatossága mellett Magyarországra érvényes tryptiquet bocsáthat ki és az ily tryptiquekkel fedezett csónakok belépésük alkalmával külön készpénzbiztosíték követelése nélkül az előjegyzési eljárásban kezelhetők. A tryptiquek a kiállítástól számított három hónapig érvényesek. Albániával 1927. november 4-én Tiránában létrejött kereskedelempolitikai megállapodás, mely szerint a Magyarország és Albánia közötti kereskedelmi viszonylatokban kölcsönösen a legtöbb kedvezményes rendszer fog alkalmaztatni, a m. kir. minisztériumnak 1928. évi 2.810. M. E. ÍZ. alatt kibocsátott rendelete (Budapesti Közlöny 1928. július 22-i 141. számában) értelmében 1928. június 10-én lépett életbe. A külföldi boroshordók előjegyzési eljárását könnyíti meg a pénzügyminiszternek 126.501/1928. sz. rendelete (Budapesti Közlöny 1928. október 7-i 229. számában), amennyiben ezek behozatali előjegyzés alkalmával nem kell külön vámbiztosítékot letenni, ha a hordók a kiadott hivatalos jegyzékben szereplő belföldi borkereskedelmi vállalat, vagy pedig termelő címére érkeznek. Ha a címzett honi borkereskedő nem szerepel a szóbenlevő jegyzékben, akkor külön vámbiztosíték letétellétől csak úgy lehet eltekinteni, ha a vállalat telephelye szerint illetékes kereskedelmi és iparkamarának, vagy pedig az illetékes helyhatóságnak külön e célra kiállított bizonyítványával! igazolják, hogy az illető borkereskedésre jogosult és a vámhitelezés szempontjából megbízható. Termelőknél az illetékes helyhatóságnak kell igazolnia, hogy a címzett a vámhitelezés szempontjából megbízható bortermelő és megfelelő szőlőbirtoka (bérlete) van. A bizonyítványban azt is fel kell tüntetni, hogy a címzettnek az illető község területén hány katasztrális hold szölőbirtoka van. A kisebb határszéli forgalomban lebonyolódó kisebb jelentőségű hordó-előjegyzési eljárásnál olyan ügyfelekkel szemben, akik a vámhivatal előtt megbízhatók ismeretesek, külön biztosíték követelésétől szintén el lehet tekinteni. 332 Ö—9. sz.