Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Ujabb adómérséklés

Kérdések és válaszok. A kérdés most az, hogy az esetben, ha a felszámolási zárszámla szerint mutatkozó 1 millió pengőt szétosztják, a tőke és tőketartalék 300.000 pengőjét meghaladó 700.000 P fogja-e adókivetés alapját képezni, v;:gy pedig csak 200.000 P, mert az 500.000 P egy adómentes tartaléktételt képez, míg az első helyen idézett 11. §. 5. pontja szerint csak az adó­köteles feleslegek vonhatók adó alá. Válasz: Ha a pénzügyi hatóság a külön tartalékalapba helyezett 500.000 P látszólagos nyereséget a társulati adó kivetése során adómen­tesnek elfogadta, tehát annak adómentességét megállapította, úgy csupán a felszámolás során mutatkozó 200.000 P nyereség után kell a társulati adót fizetni. XXIX. Kérdés: Az 1924. évi 5.007. P. M. sz. rendelet 7. §-ában előírt fegyverigazolvány-illeték évente fizetendő-e? Ugyanis a vadászjegy váltása alkalmával a fegyverrel vadászó egyének évente róják le a fegyverigazolvány-illetéket, míg a nem vadá­szok évenként nem róják le a fegyverigazolvány-illetéket, mert a főszolga­bírótól nyert fegyvertartási engedélyük — szövege szerint — visszavoná­sig érvényes, amiből az következik, hogy évekig nem fizetnek fegyver­igazolvány-illetéket, csak azt, amit a fegyvertartási engedély megszerzé­sekor (egyszersmindenkorra a visszavonásig) az engedélyen bélyegben le is róttak. Szíveskedjék tehát felvilágosítást adni arra nézve, hogy a fegyver­igazolvány-illeték — mint annakelőtte a fegyveradó — évenként esedé­kes-e, avagy a fegyvertartási engedély tartamára szól (több évekre a visszavonásig). Továbbá, hogy a fegyverrel vadászok, a vadászjegyet váltó egyének is részesülnek-e abban a kedvezményben, hogy több évekre, a fegyvertartási engedély visszavonásáig csak egyszersminden­korra az engedély megszerzésekor kötelesek leróni a fegyverigazolvány­illetéket, tekintettel arra, hogy az ezek részére kiadott fegyvertartási engedély szintén a visszavonásig érvényes. Válasz: A fegyverigazolvány illetéke évenként fizetendő. A nem vadászok nem ezt, hanem az 1914. évi 5.007. P. M. sz. rend. 7. §. 2. bekez­désében foglalt engedélyilletéket fizetik, ami csak az engedély kérése, illetőleg megújítása esetén fizetendő. XXX. Kérdés: A m. kir. adóhivatal kiadott egy rendeletet, hogy egy közigazgatási bírósági döntvény alapján örök lakók külön adózandók meg házadóval az általuk használt lakrész után s hogy ezt a tulajdonos nem tartozik fizetni. Megjegyezni kívánom, hogy nálunk olyan öröklakás, mint pl. Buda­pesten, hol egész bérházak ily címen többek tulajdona, nincsen. Itt csak oly esetben van öröklakásról szó, ha pl. valaki eddig a házát s magának szerződésileg ott öröklakást biztosít, tehát nem tulajdonos, csak úgyszól­ván lakásszolgalmi joga van. Ez véleményem szerint, ha a H. H. Ö. utasítását nézzük, nem róható meg külön házadóval, hanem az egész ház után a tulajdonos tartozik fizetni 8—9. sz. 327

Next

/
Thumbnails
Contents