Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / Tartalommutató

XIV Oldal hanem módjára vonatkozik. (7.962/1927. P. sz.) 345 1921 : XXXI. t.-c. 24. §. A munkásbiztosítási bíróság előtt segély iránt indított perben a biztosítottnak nem tekinthető féltől sem követelhető illeték. (7.185/1924. P. sz.) 199 68.600/1924. sz. P. M. r. 38. §. Az 1924. évi 68.600. P. M. sz. rendelet hatálya alatt a házassági bontó perben az ítéleti illetéket is kötelezőleg bélyegjegyekkel kell leróni. (26.111. 1926. P. sz.) 345 4.600/1925. P. M. rend. 1. §. A bírói határozati illeték kiszabásánál a per papírkorona értékének aranykorona éntékre való átszámítására a határozat jogerőre emelkedésének az ideje az irányadó. (19.039/1926. P. sz.) 138 27.300/1926. sz. P. M. rend. 5. §. Kényszeregyességi eljárásban a beadványok összes példányai és az összes mellékletek illeték alá esnek. (18.552/1927. P sz.) 345 27.300/1926. sz. P. M. r. 7. §. Abban az esetben, amidőn a magánegyesség létrehozása sikerül és ennek következtében a bíró előtti egyesség létrehozása céljából tárgyalás szükségessé nem válik, — és így arról jegyzőkönyv sem készülhet, a csődönkívüli kényszeregyességi eljárásban lerovandó törvénykezési illetékekről szóló 1926. évi 27.300. számú pénzügyminiszteri rendelet 7. §-ában az egyességi tárgyalásról készült jegyzőkönyv után megszabott illeték lerovásának helye nem lehet. (297/1927. P. sz.) ... 345 4. Vagyonátruházási illetékhez. 1920 : XXXIV. t.-c. 6. §. A sportegyesület sem tudományos, sem közoktatási, sem közjótékonysági intézetnek nem minősíthető, tehát az 1920: XXXIV. t.-c. 6. §-a 5. pontjában megállapított illeOidai tékmentességet nem is igényelheti. (9.997/1926. P. sz.) . 348 1920 : XXIV. t.-c. 15. §. Ha az adásvételi szerződés tárgya olyan ingatlan, melyre az államot az 1920 : XXXVí. t.-c. 16. és 17. §ai értelmében elővásárlási jog illeti meg. az ilyen ingatlan elidegenítése csak akkor válik joghatályossá, ha az állam az elővásárlási jogot nem gyakorolja, illetve ha a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága a nála bemutatott jogügyletet jogerősen tudomásul vette. Ha tehát a jogügylet sem a gazdasági albizottságnál be nem mutattatott, sem pedig a földmívelésügyi miniszternek az elővásárlási jog gyakorlása iránti elhatározás céljából a telekkönyvi hatóság útján vagy más módon tudomására nem hozatott, hanem a szerződő felek a tervbe vett jogügylettől elállottak, joghatályos elidegenítés nem jött létre s vagyonátruházási illetéket még akkor sem lehet követelni, ha a vevő az ingatlant egyideig birtokolta is. (572/1927. P. sz.) . . 348 Az O. F. B. által juttatott földnek másra való átruházásától vagyonátruházási illetéket kell fizetni. (1.363/1927. P. sz.) . . 348 1920 : XXXIV. t.-c. 16. §. A haszonélvezet megszűnése előtt önként befizetett illeték visszatérítésének helye van, ha az illetékköteles a fizetés teljesítése előtt benyújtott panaszban az illeték nyilvántartásba vételét kérte és fizetést csak azért teljesített, mert a benyújtott panasznak a fizetési kötelezettség tekintetében felfüggesztő hatálya nem volt. (7.244/1927. P. sz.) .... 349 1920 : XXXIV. t.-c. 21. §. Ha az adásvételi szerződésben az illeték fizetését az illetékmentes szerződő fél magára vállalta, az illetéket a mentességre való tekintet nélkül elsősorban ettől a szerződő féltől kell követelni. (1.492/1927. P. sz.) 243