Az adó, 1927 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / Tartalommutató

IV Oldal K. H. Ö. 2. §. 1. p. Földadó alá eső területen a vevők által kiásott kavics eladásából származó bevétel nem tárgya a kereseti adónak. (3. 894/1926. P. sz. ) 313 K. H, Ö. 2. §. 2. p. Ügyvédnek az ügyvédi kamarába való bejegyzése ügyvédi foglalkozásból folyó jövedelem vélelmezésére nem ok. (5. 410. 1926. P. sz. ) 188 K. H. Ö. 2. §. 2. p. A gabella pénz lényegileg hitközségi adó természetű s mint ilyen az általános kereseti adónak nem tárgya. (12. 282/1926. P. sz. ) 183 K. H. Ö. 2 §. 4. p. A kölcsön kamata, ha az nem pénzben fizetendő is. nem tartozik az általános kereseti adó alá eső jövedelmek közé. (2. 538/1926. P. sz. ) 313 K. H. Ö. 4. §. 1. p. A lakóhelyen kívül eső községben rendes üzlethelyiségben folytatott virágkereskedésből, mint kereskedelmi üzletből eredő jövedelem minden esetben, tehát akkor is általános kereseti adó alá tartozik, ha az őstermelő saját terményeit hozza kereskedelmi úton forgalomba. (23. 494/1925. P. sz. ) 313 K. H. Ö. 4. §. A lelkész az általa élvezett javadalom föld után, ha annak földadóját nem ő fizeti, kereseti adót tartozik fizetni. (18. 600/1925. P. sz. ) 119 K. H. Ö. 16. §. Az egyházi javadalmas az általa haszonélvezett föld jövedelme után akkor sem tartozik általános kereseti adót fizetni, ha a földadót nem ő, hanem az egyház fizeti. (13. 965/1926. P. sz. ) 188 K. H. Ö. 39. §. Minden közelebbi adat megjelölése nélkül, csupán arányosí tásra való hivatkozással az adóalapot felemelni nem lehet. (22. 124/1925. P. sz. ) 119 Oldal K. H. Ö. 40. §. Az általános kereseti adó beszolgátatása és megosztása kérdésében a kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásnak helye nincs. (12. 762/1926. P. sz. ) 383 K. H. Ö. 50. §. VI. (17) p. Kereseti adó alá tartozó jövedelmét az ügyvéd pénztárkönyvével bizonvíthatia (1. 521. 1926. P. sz. ) 313 3. Házadóhoz. 1922: XXII. t. -c. 2. §. A lakóházhoz épített nagy külön álló patakmalom házadó alá I esik. (14. 268/1925. P. sz. ) 265 1922: XXII. t. -c. 2. §. 6. pont. A három munkást foglalkoztató üzem céljaira használt épület részére a gyár vagy ipartelep részére biztosított házadómentesség meg nem adható. (19. 720. 1925. P. sz. ) 185 Ha a községnek mező- vagy erdőgazdasága nincs, a községi kanász, tehénpásztor és a kovács természetbeni lakásául szolgáló épületeket házadómentesség nem illeti meg. (14. 003/1924. P. sz. ) 185 Az állandó házadómentesség megilleti az olyan malmot, amely 75 lóerős gőzgéppel és napi 150 mm. örlőképességgel bír, tehát gyárnak minősíthető. (18. 527. 1925. P. sz. ) 185 A schichtben dolgozó gyári munkások pihenő helyéül szolgáló hálótermek, a vállalat jövedéki ellenőrzésére rendelt pénzügyőrség elhelyezésére szolgáló helyiségek, műszaki és más irodák az üzem céljait szolgáló helyiségek a házadó alól mentesek. 514/1926. P. sz. ) 186 A várossi ménesmester lakása házadóköteles, (17. 395/1925. P. sz. ) 186 A gőzmalom nem esik házadó alá. (6. 195/1925. P. sz. ) 265 1922: XXII. t. -c. 7. §. Az egyházközség tulajdonát képező épületben bírt tanítói lakás utáni házadó a tanítótól nem követelhető. (16. 489/1925. P. sz. ) 186 1925: XVIII. t. -c. 9. §. A fáskamra helyreállítására fordított költség a tatarozási költ-