Az adó, 1927 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Elévülés a pénzügyi jogban különös tekintettel az illetékekre

Dr. Takács Gy.: Elévülés a pénzügyi jogban különös tekintettel az illetékekre. 2. ha a kivetés napjától kezdve öt év alatt nem szorgalmaztatnak vagy nem biztosíttatnak. Szorgalmazásnak vétetik a hirdetmény útján foganatosított megintés is. " Ebben a törvényszakaszban ütközik ki először a pénzügyi jogi elévülésnek bifurkatív — kivetési és behajtási mozzanatra határolt — természete. Ez benne az egyetlen jogászi elgondolás, mert egyébként a ma felvethető kérdések egyikére sem adhatna választ. E törvényszakasz nyomába az 1883: XLIV. t. -cikknek, az 1885. évi illetékügyi hivatalos összeállítás 157. §-ában is helyet nyert 90. §-a lépett, mely így hangzik: „Az egyenes és közvetett adók, az egyenes adók módjára beszedendő követelések és tartozások, végre az illetékek elévülnek: 1. ha azok nem vettetnek ki öt év alatt számítva azon naptól, melyen: a) az adótárgy, illetőleg a követelés, a tartozás keletkezett; b) az illetékkiszabás alapját képező jogügylet illetékkiszabás végett bejelentetett; c) felfüggesztő feltételhez vagy kezdeti időponthoz kötött jogügyeteknél a feltétel teljesült vagy időpont bekövetkezett; cl) a bírói beavatkozást nem igénylő haláleset beállott; e) a bíróilag tárgyalt hagyatékoknál a hagyatéki eljárás befejeztetett. Azon illetékköteles felekre nézve, akiket a bejelentési kötelezettség nem terhel, valamint azon szerződő félre nézve, aki a jogügylet kikötései szerint az illetékfizetésre kötelezve nincsen, az illetékfizetési kötelezettség a jogügylet létrejöttétől számított 10 év alatt akkor is elévül, ha a jogügylet bejelentése elmulasztatott. 2. Ha a kivetés évétől kezdve öt év alatt nem szorgalmaztatnak, vagy nem biztosíttatnak. Szorgalmazásnak vétetik azj adóbeszedéssel megbízott közegek által történt s vevénnyel igazolt megintés. 44 Ez a törvényhely az 1909: XI. t. -c. 85. §-ával módosult. Erre a módosításra nagy mértékben rá is szorult. Bár a retroszpektív bírálatnak gyakorlati jelentősége csak kevéssé szokott közvetlenül jelentkezni, mégis részben az alább következő fogalmi magyarázat könnyebbsége, de részben e törvényszakasz érvényességének még elevenen emlékeztető közeli multja arra késztet, hogy a hiányos adatokat már csak a históriai teljesség kedvéért is futólag felemlítsem. Itt van mindjárt az) adótárgy, a követelés, a tartozás keletkezésének napja (1. a) pont). Tudomásom szerint az illetékjogászok ezt a passzust az illetékekre is s különösen a bélyegben lerovandókra vonatkoztatták. Az a készség, hogy vonatkoztassák, logikus is volt, mert ennek híján a bélyegben lerovandó illetékek elévülésére intézkedés nem lett volna. Nem szükséges ebbe a kérdésbe most mélyebben belenyulni, de konstatálni kell, hogy ez a pont illetékekre nem akart vonatkozni, amire ennek a pontnak a histórikuma elég magyarázattal szolgál. (V. ö. az 1876: XV. t. -c. idézett 2