Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 2-3. szám - Rokkantellátási adó

Rokkantellátási adó. ügyészségnek. Adócsalás esetében az alkalmazottakat terhelő rokkantellátási adót is elő kell írni, még pedig az alkalmazottak kereseti adójáról vezetett főkönyvben annak a munkaadónak a terhére, aki a rokkantellátási adót levonni és befizetni elmulasztotta. A feljelentést mellőzni kell, ha az adócsalás ismérvét is magában foglaló cselekményt vagy mulasztást annak elkövetője még a felfedezés előtt a hatóságnál beismerte és az adó veszélyeztetett összegének kétszeresét önként befizette. Vegyes rendelkezések. Az alkalmazottaktól, az állandó üzlethely nélkül működő házalóktól és a külföldi kereskedelmi utazóktól járó rokkantellátási adót a kereseti adóval egyidejűleg kell befizetni. A kereseti adóról szóló 1925. évi 300/P. M. számú H. Ö 49. §-a szerint az alkalmazottak után járó kereseti adó az illetmény kifizetésekor válik esedékessé, ugyanakkor vonandó le az illetményből és a levonást követő hónapnak 15. napjáig fizetendő be. A kereseti adó beszedésére illetékes község (város) azonban a munkaadók kérelmére esetről-esetre, vagy általánosságban engedélyt adhat arra, hogy a munkaadók a kereseti adót ne havonkint, hanem negyedévenkint fizessék be. Ehhez képest az a munkaadó1, aki az alkalmazottak kereseti adójának negyedévenkint való befizetésére kapott engedélyt, a rokkantellátási adót külön engedély megszerzése nélkül is ugyancsak negyedévenkint tartozik befizetni. A község (város) továbbá engedélyt adhat egyes munkaadóknak arra is, hogy az illetményjegyzéket egy hónapnál hosszabb időközben, negyedévenkint, félévenként vagy esetleg évenkint készítsék el és mutassák be. Ezek az — alkalmazottak kereseti adója szempontjából megadott — engedélyek a rokkantellátási adóra is kiterjednek, következésképen a rokkantellátási adóra nézve ilyen esetben sem kell külön illetményjegyzéket benyújtani. Az a munkaadó, aki az alkalmazottaitól járó rokkantellátási adót késedelmesen fizeti be, a késedelemnek minden megkezdett naptári hónapjára a késedelmesen befizetett adóösszeg 3%-át tartozik pótlék fejében fizetni. Ennek a pótléknak késedelmi kamat jellege van, ennélfogva a rokkantellátási adó után a pótlékon felül késedelmi kamatot nem kell fizetni. Ha a munkaadó a rokkantellátási adót, az erre kitűzött záros határidő alatt, az illetékes hatóság felhívására sem fizeti be, úgy vele szemben a további késedelem tartamára háromszoros pótlék kiszabásának van helye. Ha a munkaadó az alkalmazottak után járó rokkantellátási adót kellő időben nem fizetné be, úgy a községi elöljáróság (városi adóhivatal) a fizetési határidő leteltét követő 8 napon belül köteles a munkaadót vétív mellett kézbesített írásbeli felhívásban felhívni, hogy a rokkantellátási adót a felhívás kézbesítését követő 8 napon belül fizesse be, amely esetben csupán havi 30% pótlékot tartozik fizetni. Amennyiben a munkaadó a rokkantellátási adót a felhívásban kitűzött határidőn belül sem fizetné be, úgy a községi elöljáróság (városi adóhivataj) az adót megállapítja és azt a pótlékkal együtt a munkaadótól — újabb felhívás mellőzése mellett — végrehajtás útján behajtja. 2—3. sz. 67