Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 2-3. szám - Rokkantellátási adó

Rokkantellátási adó. Az alkalmazottak rokkantellátási adójának levonása. A szolgálati (munkabér) viszonyban álló adózóknak az illetmények alapián fizetendő rokkantellátási adóját a munkaadó köteles a kifizetett szolgálati illetményből (munkabérből) levonni és az alkalmazás helye szerint illetékes községnél (városnál) befizetni. Az eljárást a pénzügyminiszter szabályozza. A munkaadó a törvény rendelkezése szerint vagyonilag felelős az alkalmazottai után járó rokkantellátási adó beszedéseért és a község (város) adópénztárába való befizetéséért. A munkaadó köteles az alkalmazottak illetményjegyzékét a rokkantellátási adónak tételenként való bevezetésére szolgáló hasábbal kiegészíteni, abba minden egyes alkalmazott után járó rokkantellátási adót az illetmények (munkabérek) természete szerint hetenkiní vagy havonkint bevezetni és a befizetendő rokkantellátást adó főösszegét megállapítani. Ha valamely alkalmazott a fentebb említett adómentességnek, illetve mint Károly csapatkeresztes féladótétel kedvezményének igénybevétele céljából az erről szóló és fentebb említett igazolványt ad át a munkaadóiának, úgy a munkaadó köteles elsősorban az igazolványt a hitelessége szempontjából megvizsgálni, és ha azt valódinak találja, annak adatait az alkalmazottak áliandó nyilvántartásába bevezetni. Az igazolványra rá kell vezetni az alkalmazottnak nyilvántartásbeli sorszámát és az igazolványokat abban a számsorrendben a nyilvántartás mellett meg kell őrizni. Ezekre az alkalmazottakra nézve be kell vezetni az illetmény jegyzékbe az igazolvány sorszámát és az adókedvezmény jogcímét ekképen: ..hadirokkant", ..hadiözvegy", „hadiárva", „Károly csapatkeresztes". A munkaadó ezeket az igazolványokat a szolgálatból (munkából) kilépő alkalmazottaknak sem adhatja vissza, hanem az állandó nyilvántartás mellett köteles megőrizni mindaddig, amíg az illetékes községi elöljáróság (városi adóhivatal) azok kiselejtezésére az engedélyt megadja. Azok az alkalmazottak, akik után a munkaadó illetmény]egyzék benyújtása nélkül átalányösszegben fizeti a kereseti adót, a Károly csapatkereszten alapuló féladótétel kedvezményét nem vehetik igénybe, hanem csupán mint hadirokkantakat, hadiözvegyeket vagy hadiárvákat megillető adómentességet. Az utóbb említett adómentességre igényjogosult alkalmazottra nézve köteles a munkaadó a személyi adatokat, úgymint a nevet, születési helyet és évet, az alkalmazás pontos megjelölését, valamint az adómentesség jogcímét elsőízben 1926. évi február hó végéig., az újonnan belépő alkalmazottakra nézve az alkalmazott szolgálatba (munkába) lépését követő 15 nap alatt, a szolgálatból (munkából) való kilépést pedig a kilépés napját követő 15 nap alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) írásban bejelenteni. Amennyiben a munkaadó az ebben a szakaszban megállapított kötelezettségének külön írásbeli felhívásra sem tesz eleget, úgy a községi elöljáróság (városi adóhivatal) a rokkantellátási adó helyes megállapítására szükséges adatokat kiküldöttje útján a helyszínen beszerzi, a rokkantellátási adót megállapítja és azt a munkaadó terhére — az alkalmazottak kereseti adójáról vezetett külön főkönyvben — előírja. 64 2—3. SZ.