Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 2-3. szám - Rokkantellátási adó

Rokkantellátási adó. rokkantellátási adó felel meg. A 2,400.000 K-ból tehát 100 X3 —300 K rokkantellátási adót kell levonni. Ilyen módon kell a rokkantellátási adó tételét megállapítani akkor is, ha az alkamazottnak heti vagy havi illeti ménye nincs, hanem összes illetményét egy hónapnál hosszabb időközökben, nevezetesen negyedévenkint, félévenkint vaty évenkim kapja meg. Amennyiben a hetenkint, illetőleg havonkint változó illetmények (munkabérek) fizettetnek ki egyszerre több hétre, vagy hónapra, akkor ügy a kereseti adót, mint a rokkantellátási adót minden egyes hétre vagy hónapra külön kelj megállapítani. Ha a munkaadó az illetményt félhónaponkint fizeti ki és ennek megfelelően a kereseti adótételnek csupán a felét vonja le, úgy nem a fél adótétel után, hanem az egész havi illetménynek megfelelő kereseti adó után járó rokkantellátási adótételnek a felét kell a félhónapra szóló illetményből levonni. Például az egész hónapra járó illetmény 7 millió korona, amely két egyenlő részletben a hónap első és 15. napján kerül kifizetésre A 7 millió havi illetmény után járó kereseti adó 168.000 korona és így a félhavonkint az ezen összeg után járó rokkantellátási adónak, vagyis 4.800 koronának a felét: 2.400 koronát és nem a félhavi illetmény után levont 84.000 korona félhavi adóösszegnek megfelelő 1.600 koronát kell levonni. Áz a körülmény ugyanis, hogy a havi illetmények részletekben fizettetnek ki, nem szolgálhat indokul arra, hogy a havi illetmény után járó rokkantellátási adó összege leszállíttassék. Ha ugyanabban a hónapban a kereseti adó szempontjából össze nem vonható különféle illetmények esedékesek, úgy a különféle illetmények után külön-külön megállapított kereseti adó után ugyancsak külön-külön kell a rokkantellátási adót megállapítani. Ilyen eset, amidőn az alkalmazottnak a rendes heti vagy havi részletekben esedékes illetményén kívül negyedévenkint, félévenkint vagy évenkint esedékes illetménye is van, amely a kereseti adóra vonatkozó jogszabályok szerint a heti vagy havi illetményektől elkülönítve, mint egy hónapra szóló külön, illetmény vonandó kereseti adó alá. Például egy magánalkalmazott 1926. évi április hó 1-én a rendes havi illetmény fejében kap 8,000.000 K-t, az 1925. évi üzletévi eredményből járó jutalék fejében pedig 15,000.000 K-t. Ebben az esetben a 8.000.000 K illetményből levonandó 200.000 K kereseti adó és 7.200 K rokkantellátási adó, a 15,000.000 K jutalékból levonandó 740.000 K kereseti adó és 30.400 K rokkantellátási adó. A közszolgálati alkalmazottakra nézve — a százas számoknak a számfejtésnél leendő kiküszöbölése érdekében — megengedte a pénzügyminiszter, hogy azoknál az alkalmazottaknál, akiknél a rokkantellátási adó havi összegében százas számok is vannak, a rokkanttellátási adó ne havonkint vonassék le; hanem az adó fejében előzetesen egy hónapnál nagyobb időközökben ezerrel végződő összegeket vonjanak le. Ha az alkalmazott földadóval, házadóval, általános kereseti adóval, jövedelemadóval, illetőleg vagyonadóval is meg van adóztatva, úgy ezeknek az adóknak az alapján külön is tartozik rokkantellátási adót fiz'etnii. Az állandó üzlethely nélkül működő házalók rokkamtellátási adó fejében 4 aranykorona értéket fizetnek. Ez az adótétel minden egyes segéd, vagy igavonó állat után további 1—1 aranykorona értékkel növekszik. 60 2—3. sz.