Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 2-3. szám - Pengőérték és valorizáció

Ür. Tihanyi Lajos: Pengőérték és Valorizáció. a koronakövetelésekre-tartozásokra alkalmazta, amelyek már a mai stabil koronában keletkeztek. De természetes, hogy a régebbi s a háború kitörése óta folyton változó értékű pénzegységekben keletkezett követelések-tartozások ügye sem maradhat rendezetlen s hogy ennek rendezésénél, mikor most nem egy állandó, hanem egy tíz év óta csaknem folytonosan változó értékű valutáról való átmenetről van szó, nem lehet az átmenet technikai egyszerűsége a kizárólagosan irányadó szempont. A pengőénékről szóló törvény2) akként szabályozza az átértékelési kérdést, hogy midőn 17. §-ában kimondja, hogy „koronának pengőre való átszámításánál 12.500 koronát egy pengőnek kell számítani" s ehhejz a 24. §. 1. bekezdésében hozzáteszi, hogy „koronában teljesíthető minden fizetési kötelezettséget az 1927. évi január hó 1. napjától kezdve a 17. §-ban megállapított értékarány szerint, pengőértékben lehet teljesíteni", általában nem ttesz különbséget a koronatartozások-követelések között keletkezésük időpontja és értéke /szerint s kivételeket ez általános szabály alól csupán a közadó- és illetéktartozások 100°/o-os valorizációjára s a volt ellenséges államok polgárainak bizonyos követeléseire vonatkozó, továbbá a magántartozások tekintetében a bírói gyakorlatban kialakult, már élő jogszabályoknak a 20. §-ban s a 26. §. 1., illetőleg 2. bekezdésében kimondott érintetlenül hagyásával állapít meg. A pengőtörvényben a régebbi koi onakövetelések-tartozásoknak átértékelést szabálya tehát minden koronakövetelést 1927. évi január hő l-jétől kezdődő hatály iyal a mai papírkoronaértékre devalvál a törvényben taxatíve felsorolt olyan kivételekkel, melyek a közadó- és illetéktartozások s a nemzetközi megállapodások írott és változatlanul fenn is tartott szabályaitól eltekintve, a mai jogbizonytalanságot egész teljességében fenntartják. íme, a pengöértékről szóló törvény a minden régebbi koronakövetelést egységesen a mai koronaértékre devalváló 17. és 24. §-ában s ezek általános szabályát a 20. és 26. §-okban megszorító kivételes valorizációs rendelkezéseiben maga is rendezi a valorizációs kérdést, de úgy, hogy ha ezzel — bár nem is formailag, dc mégis érdemileg — nem alkottatik meg junctim a valorizációs kérdéseket kétséget kizáró módon szabályozó, az igények érvényesítését záros határidőhöz kötő, a számítási alapot a köztartozások valorizációjára nézve rendeletileg megállapított s a papírkjorona értékváltozásait aranykoronában feltüntető táblázatokhoz hasonlóan a gyakorlat számára közhitelűen most már pengöértékben meghatározó, a jogbizonyttalanságot irányító kulcsuk kreálásával is megszorító s az elbírálás szakszerűségéi és gyorsaságát is biztosító határozott és végleges valorizációs törvény, akkor könnyen az íesz majd a jogi helyzet, hogy'űj valutánk se hozza majd meg a valutaprobléma teljes rendezését, nem oszlatja el azt a káoszt, melybe közgazda2) Immár: a pengöérték megállapításáról és az ezzel összefüggő renáelkezesekről szóló 1925 : XXXV. t.-c. 2—3. sz. 51