Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A forgalmi adók és az illetékek érintkezési pontjai 1. [r.]

Rendeletek. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok alkalmazottainak 1925. évi illetményei után járó nyugtailleték befizetése. A pénzügyminiszter 1925. évi 168.500 számú rendeletében akként intézkedett, hogy a nyilvános számadásira kötelezett vállalatok, társaságok és intézetek a hivatalnokok, altisztek és szolgák, továbbá az igazgatóság, felügyelő bizottság, választmány és hasonló társaság szervezet tagjainak (napibiztosok) az 1925. év folyamán bármely elnevezés alatt kifizetett összes járandóságok együttes összegének 1-5%-át kötelesek az aranykorona 1 : 14.500 értékviszonyának alapulvétele mellett 1926. évi január hó végéig befizetni. A vállalatok tartoznak kimutatásba foglalni mindazokat a hivatalnokaikat stb., akiknek részére az 1925. év folyamán egy ízben, vagy több ízben bármilyen elnevezés alatt járandóságot fizettek ki. A kimutatásban megnevezett minden egyes személyre nézve fel kell tüntetni azoknak az össizes járandóságoknak együttes összegét, amelyeket a kimutatásban megnevezett személy a vállalattól az 1925. év folyamán bármilyen elnevezéssel (fizetés, lakbér, pótlék, segély, jutalom, tiszteletdíj, óradíj stb.) kapott. Az egyes személyek egész évi járandóságainak összeadása után mutatkozó eredmény, vagyis a vállalat részéről a kimutatásban felsoroltak javára az 1925. évben teljesített összes személyi kiadások együttes összege: az illetékek alapja, amelyet felfelé 10.000-rel maradék nélkül osztható számmal kell kikerekíteni. A kikerekített összegnek 1-5%-át az 1 : 14.500 értékviszony szerint aranykorona értékre kell átszámítani és az így kiszámított aranykorona értéket kell illeték fejében 1926. év január végéig befizetni. A fentiek értelmében elkésizített kimutatást a vállalat székhelye szerint illetékes adóhivatalhoz (Budapesten az illetékkiszabási hivatalhoz) kell benyújtani és az illetéket a hivataltól kapott postatakarékpénztári befizetési lap felhasználásával kell befizetni. A pénzügyminiszteri rendelet csupán az 1925. év folyamán kifizetett illetmények után járó nyugtailleték befizetésére vonatkozik. Az 1925. évnél későbben kifizetett járandóságok után fizetendő nyugtailletékre nem ebben a rendeletben, hanem az 1920 : XXIV. t.-c. 17. §-ában, illetőleg az 1920. évi 79.200. számú pénzügyminiszteri rendelet 21. §-ában foglaltak az irányadók. A külföldi dohánygyártmányok közvetítői által iizetendő általános forgalmi adó. A külföldi dohánygyártmányok közvetítésére szóló jogosítvány csupán megrendelések felvételére, a szállított áru elvámolására és annak a felek részére leendő kikézbesítésére szól. Amint már a nyert engedély nevében is benne van, működésük csupán magánosoknak külföldi dohánygyártmányokra vonatkozó megrendeléseinek közvetítésére szorítkozhatik. Saját számlájukra behozott külföldi dohánygyártmányokat árusítaniok tilos. Ily cselekmény jövedéki kihágás, mely a törvényszerű büntetésen kívül a közvetítői engedély elvonását vonja maga után. Az 1912. évi 2.311. P. M. számú rendelettel kiadott „Szabályzat" a külföldi dohány és dohánygyártmányok behozatalával iparszerüleg foglalkozók jogait és kötelességeit körülírva, ezek működését kizárólag a közvetítésre szorítja. Ennélfogva a közvetítők jogállása a jövedékkel szemben egészen más, mint a dohányáruké. A közvetítők csak határozott személyre és névre megrendeléseket fogadhatnak el. Ök tehát minden ténykedésükben csak mint az egyesi megrendelők megbízottjai járnak el. A „Szabályzat" értelmében az 28 1. sz.