Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - A m. kir. dohányjövedék 1924-25. évről szóló statisztikája. (Folytatás.) [2. r.]

Dr. Daivas Károly: A m. kir. dohány jövedék 1924—25. évi statisztikája. és a szivarkákra ment át. Ennek oka abban keresendő, hogy a háború alatt az emberek különösen a katonai szolgálat alatt a könnyebben kielégíthető és rövidebb időt igénylő cigarettát szokták meg, valamint az is, hogy újabban a nők is íászoktak a dohányzásra, akik szintén a cigarettákat fogyasztják erősen. Az ország megcsonkításával, valamint a háborút követő ellenséges megszállással a többek között épp azokat a gyárainkat és eszközeinket vesztettük el, amelyek a szivarkadohány és szivarka előállításához szükségeltettek. A megszálló csapatok visszavonulásuk alkalmával a nécsi dohánygyárat egészben leszerelték, az ott talált gépeket elvitték. Eltekintve attól, hogy ezek utánpótlása tetemes anyagi károsodást okozott a jövedéknek, a hiányok pótlásához az eszközök, gépek vagy alkatrészek beszerzéséhez idő kellett. Így tehát a gyártás a konszolidáció utján csak lassan haladt előre s több év kellett, amíg ismét a régi keretekben folytatódhatott. Másik ok az egyre változó gazdasági viszonyok s a forgalom tökéletes ki nem alakulhatása volt. Ez időben a fogyasztás súlypontja állandóan változott, úgy, hogy tiszta képet a forgalom és szükséglet mérvéről alkotni nem igen lehetett. Bénítólag hatott a forgalomra a háborús időkben, valamint az azt követő forradalmi időkben rendkívül elterjedt és elharapódzott dohánycsempészet is, melynek elfojtása különösen eleinte, az arra alkalmas erőhatalom hiánya miatt, csak nagyon lassan haladhatott előre, dacára annak, hogy az alkotmányos uralom helyreálltával a csempészet megakadályozására sziigodtott törvényes rendelkezések léptek életbe.1) A korona ingadozása, a változó kereseti lehetőségek és az elérhető konjunkturális bevételek mind hatással voltak a dohányforgalomra s természetesen ezzel kapcsolatosan a gyártásra is, mert a gyártásnak a fogyasztó közönség igényeivel, valamint az ehhez fűződő fogyasztás figyelembevételével! mindenkor parallel kell haladnia. Ezek előrebocsátása után áttérhetünk a gyártási statisztika számszerű adataira is. A 11 dohánygyárban az 1924/1925. költségvetési év folyamán feldolgoztatott 9,998.168 kg. nyersanyag. Ebből belföldi nyersanyagra esik 7,361.253 kg., külföldi nyersanyagra 2,636.915 kg. Tehát a gyártásnál felhasznált belföldi nyersanyag majdnem háromszorosa a külföldi nyersanyagnak. Az 1913. évben az abban az időben üzemben lévő 22 dohánygyárban feldolgoztatott 25,954.088 kg. nyersanyag, amelyből belföldi nyersanyagra esik 20,192.640 kg., külföldi nyersanyagra 5,761.448 kg. A két év eredményét, u'letve eiedménykülönbözetet százalékban kifejezve némi visszaesés tapasztalható a békebeli eredményekkel szemben. Ugyanis a feldolgozott összes nyersanyagmennyiség az 1913. évinek 38%-a, a feldolgozott beltöldi nyersanyag a békebelinek 36%-a, a külföldi nyersanyag pedig 46%-a Tehát a visszamaradt fogyasztó közönség százalékos arányszámát csupán a külföldi nyersanyag éri el, sőt ez meg is haladja. A feldolgozott anyagban! visszaesés a háború után azzal magyarázandó, l.ogy *) Az 1921 : VII. t.-c, melyet azonban ma már az 1926 : IV. t.-c 7. szakaszával hatályon kívül is helyezett. 414