Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A forgalmi adók és az illetékek érintkezési pontjai 1. [r.]

Dr„ Staub Karoly: Magyarország vámszaki reformjai. hogy vámszaki kérdésekben a jogbiztonság sok köveitelni valót mutatott fel. Addig, amíg Magyarország Ausztriával közös vámterületet alkotott, a magyar gazdasági tényezőket a vámkülfölddel való keres­kedelem igen kevéssé érdekelte, mivel az export-import lebonyolí­tása többnyire Ausztria közvetítésével történt. Ez az állapot azután azt (eredményezte, hogy azoknak a köre, akiknek áruelvámolással dolguk volt, igen szűkre szorult. Bezzeg megváltozott a helyzet, mihelyt a megcsonkult ország vámsorompókkal vétetett körül. A mai Magyarországon alig akad olyan ember, aki közvetlenül ne impor­tálna, sőt, oly erős a természetes összetartozósága a széttagolt országtestrészeknek, az élet lüktetése annyira közös maradt innea és túl, hogy a gazdasági tevékenységet nem is folytató magán­emberek nagy részének is unosuntalan dolga akad a vámigazga­tással. Ez az érdeklődés természetesen legelőször is panasz formájá­ban nyilvánult. A kereskedők és iparosok mindinkább sürgették tiszta helyzet teremtését, de ettől eltekintve, a kormányzat is azonnal -felismerte a szükségességét annak, hogy az új magyar vámszervezet felállításával — különös figyelemmel a legnagyobbrészt kezdő, gya­korlatlan tisztviselői testületre — a vámjog és eljárás anyagi és alaki részében rendszeresen és a modern élet következményei szel­lemében kodifikáltassék. Hogy ennek a kívánságnak aránylag rövid idő alatt elég tétetett, az elsősorban dr. König Tivadar pénzügy­miniszteri államtitkár odaadó, lelkes és szakértő munkásságának köszönhető. Az általa kidolgozott tervezet az ország osztatlan helyes­lésével találkozván, mint 1924 : XIX t.-c. az ország törvényei közé iktattatott. De ezzel a reformmunkálat még nem lehetett befejezve. A dolog természetéből kifolyólag a törvény számos kérdés részleteinek sza­bályozását rendeleti útra terelte s teljesen kézenfekvő, hogy igen kényes kérdések is, amelyekben a szakminisztériumok egymás között megegyezni nem tudtak, szintén a végrehajtási utasításban leendő szabályozásnak tartattak fenn, nem csuda tehát, hogy a végrehajtási utasítás elkészítése is sok időt vett igénybe. A különböző érdekelt­ségi testületek meghallgatásával végre ezen utasítás is megszületett, ami a vámszaki reformmunkálatok teljes megvalósulását jelenti. A Törvény hét részből áll. Az I. rész meghatározza az alap­elveket és alapfogalmakat, a II. rész átszervezi a vámigazgatást, a III. rész a vámeljárás szabályait foglalja magában, a IV. a vám­fizetési kötelezettségek kérdéseit taglalja, az V. a jogorvoslati, SL VI. a büntető s végül a VII. az átmeneti és zárórendelkezéseket foglalja magában. Megjegyzendő, hogy az Utasítás vonatkozó ren­delkezései a Törvény megfelelő §-aihoz kapcsolódnak úgy, hogy a továbbiakban a Törvény és az Utasítás összetartozó rendelkezései együttesen fognak ismertetni. 1 sz. 21

Next

/
Thumbnails
Contents