Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - A kettős adóztatás kérdései a Népszövetségben

Dr. Andreánszky István: Az orvosi bizonyítványok illetéke. vagy illetékkiegészítésre nem az köteles, aki a bizonyítványt kiállí­totta, hanem az, aki a bizonyítványt az illetékmentességet vagy illetékkedvezményt megszüntető másféle használatba veszi. Illetékszabályaink az okiratok illetékmentességének azt a faj­táját, aminő a himlőoltási bizonyítványoké, vagyis amely minden körülmények között fennáll, feltétlen illetékmentességnek nevezik. Ezzel szemben az olyan illetékmentesség vagy kedvezmény, amely csak azalatt a feltétel alatt illeti meg az okiratot, hogy azt a men­tességi vagy kedvezményi szabályban meghatározott célon kívül másféle célra nem használják fel, feltételes illetékmentesség vagy feltételes illetékkedvezmény. A himlőoltásról kiállított orvosi bizonyítvány tehát feltétlenül illetékmentes, míg a tanuló betegségéről az iskolából való elmara­dás igazolására kiállított orvosi bizonyítvány feltételesen illeték­mentes, és az iparostanuló tanszerződésének megkötése céljából kiállítotr orvosi bizonyítvány illetékkedvezménye szintén feltételes. Az orvosi bizonyítvány illetéke lerovásának az a módja, hogy a papírlapra, ameilyen a bizonyítvány készül, megfelelő értékű okirati illetékbélyeget (ú. n. okmánybélyeget) kell felragasztani és a felragasztott bélyeget a bizonyítvány szövege egy sorával ke­resztül kell írni. Ma a bélyeg csak a bizonyítvány címével vagy a kelettel van keresztül írva, az szabálytalan lerovás. Ha a meghatározott célra feltételesen illetékmentesen vagy kedvezményes illetékkel kiállított orvosi bizonyítványt másféle célra használják fel, mint amelyre a bizonyítvány kiállítása ere­detileg történt, akkor az illetéket vagy az illetéktöbbletet a más­féle használatbavétel előtt le kel! róni, és pedig o;y módon, hogy a megfelelő értékű okirati illetékbélyeget (okmánybélyeget) a bizo­nyítványra — a papírlapnak valamely rendelkezésre álló üres he­lyén — fel kell ragasztani. Az utólagos illetéklerovás céljából fel­ragasztott bélyegeket keresztülírni nem keilJ, hanem a bélyegek megsemmisítésre nézve ilyenkor az a szabály, hogy a bélyeggel utólagosan ellátott bizonyítványt fel kell mutatni a m. kir. adóhiva­talnál (Budapesten a m. kir. központi bélyegraktár- és bélyegjelző­hivatalnál, IX., Kinizsi-utca 20. szám), amely az utólag felragasz­tott bélyeget hivatalos pecsétjével felülbélyegezni köteles. A jogforrásokra vonatkozóan, amelyeken az eddig ismertetett illetékügyi szabályok nyugszanak, az alábbiakat adjuk elő: Okirati illetékeinknek, amelyek közé a bizonyítványok ille­téke is tartozik, végső jogforrása ma is az „Illetékszabályok és illetékdíjjegyzék (tarifa)", amelyet hazánkban az 1850. évi augusz­tusi osztrák császári nyiltparancs 1850. november 1-én léptetett életbe, s amelyet az alkotmányos élet helyreállítása után (1868-ban) a magyar törvényhozás hatályában fenntartott (törvényesíttetett). Ehhez az alapíorráshoz már az osztrák hatalom is — 1850-től 1867-ig — számos módosító és kiegészítő rendelkezést adott ki, majd 1867. után következtek az alkotmányos magyar törvényekbe iktatott különböző illetékügyi módosító és kiegészítő szabályok. 410 10. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents