Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 10. szám - A társulati adó reformja
Dr. Tihanyi Lajos: Illetékjogunk reformjához. Ez alatt a szent zászló alatt fogjunk össze mindannyian. A tárgyilagosság minden komolyságával lássuk be, hogy gazdasági reintegr'ációnkhoz könyörtelenül el kell törölni mindent, ami annak útját állja. Pénzügyi jogi téren pedig első feladatunk a társulati adó megreformálása legyen. lllllllltllllillllllllllllllllllllllllllllllllllfllllltlllllllllllllllllllllllllllltllltllllllllllllllllltlllllllllllill Illetékjogunk reformjához. Irta: dr. Tihanyi Lajos budapesti ügyvéd. Pestvármegye tb. tiszti ügyésze. December 27-én elhagyják a Magyar Nemzeti Bank pénztárait a pengőértékü váltópénzek és balnkjegyek. Üj valutánkat az egész közvélemény szeretetteljes bizalommal fogadja. Kezdjük a koronák nagy számjegyű összegeit szinte önkéntelenül pengőre átszámítani. Mindenki úgy érzi, hogy a nagy számok káoszából való szabadulás inemcsak technikai könnyebbségeket hoz. Komolyabbá, józanabbá fogja tenni a gazdasági kalkulációt, az életet. A milliárdoktól és millióktól való megválás elé többé nem rettegve néz a magyar közgazdaság. A bizonytalantól való félelem helyébe immár a nyugalom, a bizalom és lassan-lassan a bizakodás lép. A pengőértékben való számolás előkészítésében jó szolgálatot tett a koronababkjegyeknek pengőjelzéssel való átnyomása és már helyénvaló lt;fí volna a koionaszámítás idején utolsó adó- Cs házbérnegyed derekán ezek tekintetében is gondoskodni az aranykoronáról pengőértékre való átmenet megkönnyítéséről. A közszolgáltatások ügyében azonban nem elégedhetik meg a magyar közgazdaság pusztán technikai jelentőségű intézkedésekkel. A magyar államháztartás , vezetői tudatában vannak annak, hogy az államgazdaság szanálása homokra van építve, ha elmarad vagy csak sokáig is késik a magyar közgazdaság szanálása. Közgazdaságunk tudja, hogy a pénzügyi kormányzat nem elégszik meg az adóterhek mérséklésének kilátásba helyezésével, meg a békeviszonyokhoz képest még mindig igein magas kamatozású külföldi hitelek biztosításával, s hogy nem fogja elégnek találni a hitel olcsóbbá tételére a magas adó- és illetékterhek nyomása alatt lélckzethez is alig jutó vidéki kisebb pénzintézetek kamatigényeinek a két legfőbb belföldi hitelforrás: a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ részéről való hitelmegvonássali fenyegetés segélyével történő leszorítását, a magyar közgazdaság bízik abban, hogy nem hiába vár a pénzügyi kormánytól további tetteket és pedig elsősorban azokon a téreken, melyekéin ez közvetlenül is intézkedhetik. Azok az anomáliák, melyek illetékjogunk terén uralkodnak, mérhetetlen károkat okoznak a magyar közgazdaságnak s itt nemcsak arra a káoszra gondolok, mely az inflációs korszak illetéki jogalkotásai során szinte elkerülhetetlenül állott elő. Illetékjogunk 403