Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 9. szám - Egyenesadó-problémák

Vegyes közlemények. Az adóköteles átruházással egyértelmű az is, ha az átruházó és a megszerző fél között a tulajdon átruházására vonatkozó megállapodás létrejött ugyan, de az új tulajdonos a megszerzett tárgyat bármely okból továbbra is^z átruházó birtokában hagyja. . • Ha a ttlek megegyezése szerint a fényűzési tárgy eddigi birtokosa ezentúl annak tulajdonosává válik, úgy a feleknek ez a puszta megállapodása adóköteles átruházás, jóllehet azt a tárgy tényleges átadása nem követeli. Jegyzet: A 7 2. §-ának 1. bekezdése értelmében ..Átruházás alatt minden visszterhes elidegenítést kell érteni." Joggyakorlat: 1. Fényűzési tárgyaknak minden ellenszolgáltatás nélkül, ajándékképen való átruházása fényűzési forgalmi adó alá nem esik. (3.509/1922. P. számú közigazgatási bírósági ítélet.) Az ítélet indokolásában megállapította a bíróság, hogy dacára annak, hogy a T. 7. §-a az adómentes átruházások között az ajándékozást nem említi, mégis, minthogy a T. 2. §-a szerint átruházás alatt visszterhes elidegenítést kell' érteni s mert az ajándékozás ingyenes átruházás, a törvény már alapelvénél fogva sem vonatkozik íényüzéii tárgyaknak ingyenes átruházására s így mint adómentes jogügyletnek felemlítése felesleges is volt. 2. Jogérvényesen létrejött adásvétel után a fényűzési forgalmi adó törlése nem igényelhető azon a címen, hogy az eladó az átruházott tárgyat visszavette (2.685—1.622. F. számú közigazgatási bírósági ítélet). Magyarázat: A kereskedelmi törvény rendelkezése szerint az adásvételi ügylet létrejött, ha a szerződő felek az áruban és annak árában megegyeztek. Ha tehát a megállapodás után a tárgy átadása, illetőleg a vételárra történő fizetés következtében esedékessé valt (62. §.) a fényűzési forgalmi adó, s azt esetleg már le is rótták, az esedékessé vált adó törlését, illető'eg a lerótt adó visszatérítését nem lehet elrendelni azon a címen, hogy a fényűzési tárgyat az eladó később visszavette, vagy kicserélte. A feltételhez, próbaidőhöz kötött ügyletekről rendelkezés nincs. A pénzügyi hatóságok ezeket az ügyleteket feltétlen adásvételeknek tekintik. A postára vagy vasútra feladott és a címzett által át nem vett küldemény mentesíthetésének feltételeit lásd a 87. §. 10. bekezdésében. .Magyar Közgazdasági Évkönyv. (Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch II. évf. 1926.) Szerkesztették: űr. Grafz Gusztáv ny. miniszter és dr. Bokor Gusztáv. A szerkesztők saját kiadása. A szerkesztők, akik nagy közgazdasági irodalmi tudással és tapasztalattal bírnak, azt a célt tűzték maguk elé, hogy rendszeres áttekintésben ismertessék Magyarország közgazdasági viszonyait a legújabb adatok alapján. Munkájukban összegyűjtötték a legilletékesebb gazdasági és közigazgatási szakemberek tollából szárrmzó dolgozatokat, amelyek a mezőgazdaság, a gyári ipari és ipari termelés, továbbá a kereskedelem, a forgalom és a biztosítás minden jelentősebb ágát ismertetik. Az államgazdaságról és az állami pénzügyekről külön fejezetek szólnak így pl. az államháztartásról dr. Kállay Tibor volt pénzügyminiszter, az államgazdaság takarékossági problémájáról báró Szterényi József, az aranymérlegröl dr. Katona Lajos, a hitelkrízisről Pásztor Miksa írtak az évkönyvbe kitűnő tanulmányokat. A díszesen kiállított munka német nyelven jelent meg. Fennáll az a terv, hogy a következő évkönyvek angol és francia nyelven is kiadassanak. Megrendelhető a szerkesztőségnél, II., Báró Liplay-utca 5. sz. alatt. 375