Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 9. szám - Egyenesadó-problémák

A fagyom-ált sági öldek haszonbérének s árának újonnan való szabályozása. totta meg, még pedig nem búzamennyiségben, hanem pengőértékben. Az új megállapítás egyúttal a haszonbér és a földár csökkenését is jelenti. A haszonbér megállapításánál a rendelet különbséget tesz az 1930. január 1 -ét követő és az azt megelőző idő között. A haszonbér ugyanis 1926. évtől fokozódó mértékben van megállapítva, míg 1930. január 1-én eléri a rendes mértéket, amely standard haszonbér azután a föld árának a megállapításánál is alapul szolgál, még pedig az 1930. január 1 -ét előző időben is. A haszonbér megállapításánál különbséget kell tenni a kedvezményezett és nem kedvezményezett földhöz juttatottak között. A kedvezményezettek sorába tartoznak a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák s az arany vagy ezüst vitézségi érmesek. Ezeknek a haszonbére kisebb, mint a többi földhöz juttatottnak. Külön elbírálás alá esik a juttatott közös legelő és a középbirtok. Az 1930. január 1-ét követő időtől kezdve a haszonbér következőképen fog alakulni. A kedvezményezettek a vagyonváltságföld kataszteri tiszta jövedelmének minden koronája után a birtokbalépéstől gazdasági évenkint 1 P 80 f-t fizetnek. A haszonbér azonban kataszteri holdanként sem lehet kevesebb 10 P 80 f-nél s nem lehet több 36 P-néL A nem kedvezményezettek pedig a birtokbalépéstől számított első öt gazdasági éven át évenkint évenkint 2 P 40 f-t, azontúl pedig 2 P 88 f-t fizetnek. A haszonbér azonban kataszteri holdankint nem lehet kevesebb 16 P 80 f-nél. és nem lehet több 60 P-nél. A nem kedvezményezettekre megállapított haszonbér irányadó közös legelő céljára történt juttatás esetében is, ha a szóbaríorgó terület eddig szántóföld vagy rét volt. Míg ha eddig is legelő volt, a haszonbér a legelő állatbírása szerint kataszteri holdankint 7 P 20—14 P 40 f, mindaddig, míg tényleg közös legelő céljára használják. Középbirtoknak magánegyén részére juttatása esetében, valamint 15 kat. holdnál nagyobb mintagazdaságoknál a haszonbér rendszerint annyi, mint a nem kedvezményezett csoportra nézve, az ötödik év után. Ha azonban az ilyen birtoknak az értékét a pénzügyminiszter kívánságára az Országos Földbirtokrendező Bíróság állapítja meg, úgy a haszonbér az ekként megállapított érték 4%-a. A vagyonváltságföld ára rendszerint a fent ismertetett haszonbér huszcnötszöröse. A nem kedvezményezetteknél az ár megállapításának alapjául az első öt gazdasági évre meghatározott haszonbér szolgál. Középbirtok és mintagazdaság juttatása esetében a pénzügyminiszter kérheti a birtok teljes értékének megállapítását. A vagyonváltságföld ára fizethető egyszerre, részletekben, vagy törlesztő terv szerint. Rendkívüli törlesztésnek, vagy a hátralékos ár teljes kiegyenlítésének helye van, de a rendkívüli törlesztés egy évi részletnél vagy haszonbérnél kevesebb nem lehet. A földhöz jutott telekkönyvi tulajdont rendszerint csak akkor kap. ha a föld árát teljesen kifizette. Járadékteleknél tíz évi járadék pontos befizetése után a bíróság elrendelheti a járadéktelkes tulajdonjogának bejegyzését. Amennyiben a bíróság a vagyonváltságföld árát búzamennyiségben 1924. dec. 25-ike előtt megállapította volna, (a 8.000-es rendelet életbelépte előtt) az adós a búza métermázsája fejében 24 P-t köteles fizetni. 367