Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 7-8. szám - Egyenes adóügyeink köréből

Kérdések és válaszok. ^almi adó csak a vegyes típusú malmoknál rovandó le külön a vámkereset értéke" után, míg a kizárólagos vámőrlést (darálást) végző malmoknál az átalányban foglaltatik benne. Abban az esetben, ha a darálást végeztető hizlalda ipari hizlalda, a darálást kereskedelmi őrlésnek (darálás) kell tekinteni és a fentemlített körrendelet 1. §-ának utolsó mondata szerint kell megadóztatni (vagyis a szállított áru az adó alappá és nem a vámkereset). Itt megjegyezzük, hogy az általános szabályok szerint (az általános forgalmi adótörvény végrehajtására vonatkozó Utasítás 8. §-a) az adókötelezettségre nincs befolyással azon körülmény, hogy valamely foglalkozás iparigazolvánnyal1 (iparengedély) vagy ennek hiányában folytattatik-e. A fenti magyarázó körrendelettel megszüntettetett az azelőtt országosan fennállott bizonytalanság, ami onnan eredt, hogy az 1925/26. termelési évre érvényes 95.691/1925. P. M. sz. körrendelet nem volt oly világosan szövegezve, mint az előző termelési évre érvényben volt 5.600/1924. P. M. sz. rendelet, illetve még előbb az őrlési adó idején érvényben volt e tárgyban hasonszövegű 32.000/1923. Ké. M. sz. rendelet. Míg ugyanis az utóbbi rendeletek e kérdésre vonatkozólag így voltak szövegezve: „kereskedelmi őrlésnek kell tekinteni, ha az őröltető fél (kereskedő... ipari hizlalda stb.) a saját és vámért feldolgozott gabonából előállított őrleményeket nem saját háztartásában (mezőgazdaságában, vagy mezőgazdasági üzeme keretén belül tartott hizlaldájában) használja fel, hanem bármely módon forgalomba hozza", addig az előbb említett (tehát az 1925/26. termelési évre szóló) 95.691/1925. P. M. sz. körrendelet 3. §-ánk 2. bekezddése e tárgyban így szövegeztetett: ...ha az őröltető fél (kereskedő... pék stb.) a saját és vámért feldolgozott gabonából előállított őrleményeket nem saját háztartásában (mezőgazdaságában, vagy hizlaldájában) használja fel, hanem azt bármely módon forgalomba hozza". Tehát az előbbi alaprendeletekben példaképen felsorolt ipari hizlalda külön nem emelkedett ki az újabb alaprendeletben, úgyszintén a további szövegezés sem volt oly körülíró s így méltón következtethették egyes pénzügyi hatóságok, hpgy a 95.691 '1925. számú körrendelet nem tenne különbséget a mezőgazdasággal kapcsolatban és az iparszerüen űzött állathízlalás között (az „Adóügyi útmutató" is ily felfogással üzent még 1925. évi augusztus hó 1-i 14. számában), holott a fentemlített magyarázó körrendelet értelmében a 95.691/1925. számú körrendelet nem akart változtatni azon a régi elven, hogy az ipari hizlalda részére történt darálás kereskedelmi darálás. Az Önök részéről az vizsgálandó, hogy a daráitatóknak ipari hizlaldájuk van-e (közömbös, hogy van-e iparigazolványuk). Erre nézve irányadó a volt közélelmezési minisztériumnak még az őrlési adó idején kiadott oly értelmű rendelete s az ez alapján hialakult gyakorlat, hogy ha a földbirtokos nem csudán saját terményeiből és nem csupán saját nevelésű ádatokat hizlal, ez már ipari hizlalás. Igaz, hogy ezen körülmények vizsgálata inkább hatósági funkció volna, de az ú. n. idegen kereskedelmi őrlés (darálás) teljesítésekor az ily körülményekről a malomnak meg kell győződnie, bármennyire is helyénvaló a Molnárok Lapjában felhozott azon panasz, hogy sokszor (természetesen az egészen a:oró esetekben) nem tud7—8. sz. 327