Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 7-8. szám - Egyenes adóügyeink köréből

A m. kir. közigazgatási bíróság jogegységi tanácsának megállapodásai. sította, vagy a fellebbezés fölött való érdemi határozás előtt a végrehajtás elhalasztásáért benyújtott beadvány tárgyában elutasító határozatot hozóit. (4) Abban a kérdésben, hogy valamely kamat után az 5. és 6. §-ban szabályozott illeték jár-e vagy nem, az illeték fizetésére kötelezett félen (vállalaton) kívül a tőke elhelyezője (a betevő, hitelező) is jogorvoslattal élhet. V. A kamat illet ék elszámolása. 12. §. (3; A m. kir. adóhivatal (Budapesten a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatal) a kamatilletéket külön alnapiőban és külön „Kamatiliec-;k'L számfejtőkönyvben veszi'be. (2) A kamatilleték-alnapló végeredményét a további szániadáso,;!;a;i az okirati illetékalnapló végeredményéhez kell átvezetni. VI. Életbelépés. Hatályon kiviil helyezett jogszabályok. 13. §. (1) Ez a rendelet 1926. évi július hó 1-én lép életbe. (2) Életbelépésével a tőkekamat- és járadékadóról szóló 1875 : XXII. törvénycikknek az 1922 : XXIII. törvénycikkel még hatályon kívül nem helyezett íendelkezései, továbbá a pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből folyó jövedelmek megadóztatásáról szóló 1883 : VII. törvénycikknek még hatályos rendelkezései, valamint a tőkekamat- és járadékadóról szóló 1909 : VII törvénycikk és az 1912 : LIII. törvénycikknek az utóbbi törvényt kiegészítő és módosító II. fejezete hatályukat vesztik. Hatályát voszti továbbá az illetékdíjjegyzék 64. tétel 2. pontjának a kamatszelvényekre vonatkozó utolsó bekezdése, a 89. tétel X. pontjának a szelvényekre vonatkozó a) pontja és a 93. tétel 2. c) pontja. A M, KIR. KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG JOGEGYSÉGI TANÁCSÁNAK MEGÁLLAPODÁSAI. 123. sz, megállapodás. Ha a részvénytársaság terv szerint új részvények kibocsátásával kapcsolatbon, egyidejűleg a régi részvények névértékét a részvényjegyzők által befizetett összegből emeli fel, az ily rendeltetéssel befizetett teljes összeg alapulvételével kiszabott illetéken felül nem lehet külön illetéket követelni a régi részvények névértékének felemelése* után is. Indokok: A kérdésben levő illeték jogilag a társasági szerződés utáni illetéknek minősül. Másrészt nyilvánvaló, hogy a részvények után befizetett összeg jogilag csupán a részvények névértéke erejéig tekinthető vagyoni betétnek s csak ennyiben lesz a társasági szerződés tárgya, mert a részvénytulajdonos részesedési igényét kizárólag a részvényei névértékének az alaptőkéhez való aránya határozza meg. Ezeket szem előtt tartva, ha a részvénytársaság az új részvények kibocsátásával kapcsolatban és egy322 7—8. sz.