Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 7-8. szám - Egyenes adóügyeink köréből

A kamatjövedelmek illetéke. jóváírás vagy a tőkéhez való hozzáadás a kifizetéssel egy tekintet alá esik. Ha a kamat nem pénz, hanem más helyettesíthető dologmennyiség, annak a szolgáltatáskor fennállott közönséges forgalmi értékét (pénzbeli egs önértékét) a kamatilleték fizetésére köteles személy (Vállalat) lelkiismeretesen bevallani tartozik. Ha nem vallja be, vagy ha bevallása aggályos, a m. kir. adóhivatal (Budapesten a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatal) az értéket — a vagyonátruházási illetéktörvény és utasítás idevonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával —• egyesség útján, szükség esetén hatósági szakértői becsléssel állapítja meg. (3) Az illeték al'apja mindaz a kamat (2. bek.), amelyet az 5. §-ban említett vállalatok a tőke elhelyezőjének (a hitelezőnek) vagy annak ;endelkezése alapján más személynek kifizetnek, az elhelyező (a hitelező) vagy annak rendelkezése folytán más személy javára elkönyvelnek, vagy végül a tőkéhez hozzáadnak. 7. §. (1) Nem esik az 5. és 6. §-ban szabályozott illeték alá a kamat, ha a töt\ét az 5. §. alá eső kereskedelmi társaságba vagyonbetétként vitiák be, vagy általában a kezelésnek és gyümölcsöztetésnek és a kölcsönnek és az ahhoz hasonló gazdasági természetű jogügyleteknek körén túlmenően, űzeti kockázatban — haszonban és veszteségben egyaránt — való részesedés feltételével bízták azt rá az 5. §-ban említett vállalatra (csendes társaság, igazi haszonrészesedés, améta-üzlet). (2) Azt, hogy a kamat az (1) bekezdés alapján illetékmentes, a kamat kifizetője tartozik bizonyítani. (3) Mentesek továbbá az 5. és 6. §-ban szabályozott illeték alól: 1. a m. kir. postatakarékpénztárnál elhelyezett tőkék kamatai: 2. azok a kamatok, amelyeket az 5. §-ban említett vállalat ugyancsak az 5. § aiá eső más vállalatnak fizet ki, de csak akkor, ha az a vállalat, amely a kamatot kapja, szabályszerű üzleti könyveket vezet és rendes évi mérlegeket készít; 3. a törvényes késedelmi kamat, a perkamat és az 1923 : XXXIX. törvénycikk alapján járó kártérítés; 4. a tudományok előmozdítására, a közoktatás és a kegyes vagy jótékony célokra szolgáló alapoknak, alapítványoknak és intézeteknek, valamint a nyugdíjalapoknak és nyugdíjintézeteknek járó kamatok. (4) jMentesíthetők végül az 5. és 6. §-ban szabályozott kamatilleték alól — viszonosság esetén — az idegen államok diplomáciai képviselői és exequaturt nyert hivatásos konzulai részére, a diplomáciai képviseletnél éskonzulátusnál alkalmazottak részére és mindezek vagy családtagjaik szolgálatában állók részére kifizetett kamatok, amennyiben a felsoroltak nem magyar állampolgárok. (5) A pénzügyminiszter az ország területén lakóhellyel (székhellyel, telephellyel) nem bíró hitelezőknek (betevőknek) járó kamatokra nézve, továbbá általában a takarékbetétek és a folyószámlakövetelések után járó kamatrokra nézve az 5. és 6. §-ban szabályozott illeték kulcsát mérsékel7—8. sz. 319