Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - Adóügyi egyezmény az Osztrák Köztársasággal

Dr. Khig Emil: Adóügyi egyezmény az Osztrák Köztársasággal. Adóügyi egyezmény az Osztrák Köztársasággal. Irta: dr. Klug Emil ügyvéd. A háborút befejező békeszerződések nyomán csupán a fegyveres és nyilt ellenségeskedések szűntek meg, a lelkek belső megnyugvása azonban nem állott be. Éveknek kellett elmulniok, amíg a régi egységből kivált új államokban, illetve a hadviselő államokban az életviszonyok parancsszava folytán új atmoszféra keletkezett és utat tört magának az a belátás, hogy úgy az államgazdaságoknak, mint a magángazdaságok létérdeke a megszakadt kapcsolatok felélesztése és főképen a közös vonatkozású pénzügyi' és gazdasági kérdések rendezése. Hosszas vajúdás után legelsősorban a Csehszlovák köztársasággal kötöttünk még 1923. évi július hó 13-án egy pénzügyi és hitelügyi egyezményt, amely egy évvel később, mint az 1924 : XXII. t.-c. került bele törvénytárunkba, de csak az 1924. év október hó 30-án lépett életbe. Ez az egyezmény az egyes adók tekintetében „a belföldi és a külföldi adóztatás kiegyenlítését és különösen a kétszeres adóztatás elhárítását" célozza s ezenfelül intézkedéseket tartalmazott a biztosító magánvállalatokkal szemben követendő kölcsönös eljárásról, a letétek szabad rendelkezésre bocsátásáról, az értékpapírokról és azok szelvényeiből eredő kötelezettségek teljesítésének módjáról, végül a régi osztrák és magyar koronában keletkezett követelések és tartozások összeírásáról Az adózási kérdésekre vonatkozóan ez az egyezmény nem jelent tökéletes szabályozást, mert úgyszólván csakis anyagi jogszabályokat tartalmaz az adókötelezettségről, míg a kivetett adók behajtásáról és a kölcsönös jogsegélyről, vagyis az érdemi szabályozások szankciójáról nem foglal magában intézkedéseket A csehszlovák adóügyi egyezményhez viszonyítva lényeges haladást jelentenek az Osztrák Köztársasággal 1924. évi november hó 8-án kötött adóügyi szerződések, amelyeket' az 1925 : XXXIX. t.-c. becikkelyezett és amelyek a pénzügyminiszternek 1925. évi 169.350. számú rendeletével (Budapesti Közlöny 1925. decembeír 30.) 1925. évi november hó 10-ével léptek életbe. A törvény két részből áll. Az A) rész tartalmazza az egyenesadók tekintetében a belföldi és* külföldi adóztatás kiegyenlítése, különösen a kétszeres adóztatás elhárítása, valamint az adóügyi jogsegély tárgyában kötött szerződést, a hozzátartozó záró jegyzőkönyvvel, a B) rész pedig tartalmazza a halálesetre szóló illetékek tekintetében a kétszeres adóztatás elhárítása céljából kötött szerződést a hozzá tartozó zárójegyzőkönyvvel. A törvény nemcsak magyar szövegben, hanem szó10 1. sz.