Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 7-8. szám - Egyenes adóügyeink köréből

Körösi Lajos: Egyenes adóügyeink köréből. kozó és érvényben levő vagy az ezeket később módosító pénzügyi jogi törvények, továbbá a m. kir. közigazgatási bíróság döntvényei, sőt elvi jelentőségű határozatai is, nemkülönben a vonatkozó p. ü. min. körrendeletek és végrehajtási utasítások, főképen pedig a „Pénzügyi Közlöny" és az „Adó" című szaklapunk ama számai, amelyek az 1925. évtől kezdve máig már megjelentek, illetve folytatólag kiadatnak, amelyek tehát az egyenes afsz. bizottságok elnökeit és összes tagjait adóztatási szempontból különösebben érdekelhetik, a pénzügyigazgatóságok útján, esetleg közvetlenül a biz. elnökök címére mielőbb megküldessenek. Ezt az igazán csekélynek mondható anyagi áldozatot nem csupán a biz. elnökök korszerű szakképzettségének állandó ébrentartására, hanem azért is sürgősen meghozandónak vélem, hogy a biz. elnökök a saját bizottságuk különböző foglalkozású tagjait időközönkint, pl. évnegyedenkint a pénzügyigazgatóság tanácstermében a m. kir. pénzügyigazgató (esetleg az egyenes adóügyosztályi helyettesének) elnöklete alatt és a bizottsági előadók jelenlétében tartandó szakértekezleten akár élőszóval, akár írásban kellőleg tájékoztassák az utóbbi három hónap alatt előfordult s különösebben a már többször említett három fontos adónemre vonatkozó újabb érdemi változtatásokról, esetleg egyéb idevágó szakdolgokról. Ezt a — nézetem szerint — nem fölösleges, de feltétlenül hasznos újítást különben még azért is szükségesnek tartom, mert csak ilyformán remélhető, illetve várható el, hogy az egyes adófelszólamlási bizottságoknak nemcsak az elnökei, de az összes tagjai is a saját bizottságuk tárgyalási jog- és hatáskörébe utalt kereseti, valamint a jövedelemés vagyonadó helyessége vagy jogossága ellen beadott fellebbezéseket jövőben alapos készültséggel és érdemileg tárgyilagosan fogják felülvizsgálni és elbírálni a pénzügyi jogi szakképzettség dolgában legtöbbnyire fölényes bizottsági előadóval szemben. Az előadottak alapján tehát az arra hivatott helyi és központi illetékes tényezőknek már most ajánlom íigyelmükjbe pl. a szegedi három egyenes afsz. bizottság jelenlegi kerületi hatáskörének helyesebb, vagyis az eddiginél arányosabb és így feltétlenül célszerűbb beosztását akképen, hogy az I. számú bizottsághoz csupán az I. és ÍI. adókerület tartozzék; az I. számú bizottságtól a III. adókerület a II. számú bizottsághoz osztassék be és a IV. és V. adókerülettel együtt képezzen megfelelő II. számú bizottsági egészet; végül a II. számú bizottságtól a VI. adókerület a III. számú bizottsághoz utaltassák át és a VII., v'III. is IX. a., valamint a IX. b. adókerülettel egyetemben alkosson az eddiginél helyesebben összefüggő és arányos szervet. A fentebbi három adófelszólamlási bizottság említett módon végrehajtandó arányos elosztását — tekintettel az 1925. évi kerületi adó-, illetve jövedelem- és vagyonadótételek kerületi számára és érdemi fontosságára — feltétlenül helyesebbnek és az eddiginél célszerűbbnek is mondhatom, mert ily formán — az én nézetem szerint — a szegedi három bizottság összes tárgyalási időtartama az idén végeredményben legalább egy hónappal megrövidül, 7-8 sz. 267