Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 2-3. szám - Rokkantellátási adó

Joggyakorlat. záslát megfizette, teliát az ő általa időelőtt befizetteti adó koronaértéke is összegszerűié^ időközben a korona romlására való tekintettel ép oly arányban emelkedett, mint az adótartozása, tehát a vételár megfizetésének időpontjában is adótartozása — egyenlő elvek szerint eszközölt számítás mellett — kiegyenlítettnek tekintendő a már előzőleg teljesített fizetéssel. Mindezeknél fogva az árfolyam- és valorizációs különbözetek címén befolyt összegek után kivetett forgalmi adót fenntartani nem lehetett. (Közig, híróság 15.757/1924. sz.) Általános forgalmi adő. 1921 : XXXIX. t c 29. §. 56. Az állat levágása és kimérése az őstermelés keretét meghaladja és ez a tevékenység általános forgalmi adó alá esik még abban az esetben is. ha a levágott állat húsát az állat tulajdonosa csak saját munkásainak adja át. Indokok: A kétségtelen tényállás szerint panaszos a tulajdonában levő nagy-marhák közül hetenkint 1—2 darabot levágat, s azok húsát részben a saját munkásainak, részben idegen személyeknek is kiméri, vagyis elárusítja. Panaszos azoim állítását, hogy minden kényszervágás folytán történnék, nem igazolta, holott ez módjában állott volna, mert kényszcrlevágás és a kényszerlevágott állat húsának kimérése csakis a hatóság engedélye melllett történhetik. De nem íis valószínű, hogy a panaszos által is 450 darabból állónak mondott állomány mellett, hetenkint 1—2, évenkint tehát 50—100 db. állatnak kényszervágása álljon elő. Kétségtelen tehát, hogy panaszos az állatok levágásával bevétel elérésére irányuló tevékenységet fejtett ki. Ez a tevékenység pedig őstermelésnek nem tekinthető, mivel a levágás már iparcikké való feldolgozásnak minősül. A levágás és kimérés tehát az 1921 : XXXIX. t.-c. 29. §-a értelmében általános for^ galmi adó alá esik. És az alá esnék az idézett törvénycikk 31. §-ának 2. bekezdése értelmében még akkor is, ha a levágott állatok húsát panaszos kizárólag csak a saját munkásainak adná át. A forgalmi adókötelezettség megállapítása pedig nincs üzletszerűséghez kötve, bár ; jelen esetben, még ez az ismérv is fennforog, mert a bevétel elérésére irányuló kereseti tevékenységnek ily gyakori ismételt visszatérése az üzletszerűség fogalmát is kimeríti. (Közig, bíróság 3.225/1924. sz.) Általános forgalmi adó. 1921 : XXXIX. t.-c. 29. §. 57. Ha valaki valamely cégnél csak jutalékért akként van alkalmazva, hogy más részére nem működhetik, szolgálati viszonyban állónak tekintendő s keresete általános forgalmi adó alá nem esik. Indokok: A panaszhoz csatolt „Igazolvány" szerint, panaszos a P. Mór és Lipót r.-t. cégnél áll alkalmazásban, fizetése az eladott bormenuyiség után hektoliterenkint meghatározott összeg és kizárólag csak a cég részére működhetik. Ilyen tényállás mellett s mert az 1921 évi 130.000. számú pénzügyminiszteri utasítás 7. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint is a kereseti tevékenység önállóságának vagy önállótlanságánaak elbírálásánál közömbös, hogy a munka díjazása miként történik: készpénzben, természetben, szakmámban (akkord) megszabott összegben, avagy jutalékszerűen, a királyi közigazgatási bíróság a panaszost olyan szolgálati viszonyban állónak tekinti, amely viszonyból eredő bevétele az 1921 : XXXIX. t.-c. 29. §-ának (3) bekezdése szerint nem esik általános forgalmi adó alá. (Közig, bíróság 7.774. 1923. sz.) Általános forgalmi adó. 1921 : XXXIX. t.-c. 29. §. 58. A kertgazdaság önmagában őstermelés s az azt folytatónak az a ténykedése, hogy termeivényeit piacra viszi, az őstermelés keretét meghaladó kereseti tevékenységnek nem tekinthető. Indokok: A nem vitás tényállás szerint panaszos, mint őstermelő kertgazdasági termeivényeinek egyrészét Budapestre küldi és nagyobb tételek82 2-3. sz.