Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Magyarország vámszaki reformjai [1. r.]

Rendeletek. A kincstári házhaszonrészesedés kivetése az 1925. évre. A pénzügyminiszter 174.700/1924. számú rendeletében elrendelte az 1925. évre szóló kincstári házhaszonrészesedés kivetését. A rendelet szerint a lakásrendeletnek bérkorlátozó rendelkezése alá nem tartozó községekben a kincstári házhaszonrészesedést az 1924. évi november hóban érvényesen kikötött évi bér után kell kivetni. Azokban a városokban és községekben, ahol a házbéreket a lakásrendelet korlátozza, a kincstári házhaszonrészesedést az 1925. év minden egyes évnegyedére külön az után a bérösszeg után kell kivetni, amelyet a bérlő a lakásrendelet alapján fizetni tartozik. E szerint lakások és más nem üzleti célra szolgáló helyiségek után a februári negyedre az alapbér 20%-a után, a májusi negyedre az alapbér 25%-a után, az augusztusi negyedre az alapbér 30%-a után, a novemberi negyedre az alapbér 36%-a után; üzlethelyiségeknél a februári negyedre az alapbér 42%-a után, a további évnegyedekre az alapbér 50%-a után vetik ki a kincstári házhaszonrészesedést, még pedig aranykorona értékben olyan módon, hogy minden 17.000 papírkoronát 1 aranykorona értéknek számítanak. Minden háztulajdonos fizetési meghagyást kap a kivetett kincstári házj.aszonrészesedésről. Aki ezt a fizetési meghagyást 1925. évi február hó 10-ig megkapja, az nem tartozik többé házbérfizetési jegyzéket beadni. A házbérnek a lakásrendeletben megállapított emelkedést meghaladó emelkedését, vagy esetleg a csökkenését, továbbá a háztulajdonosnak jutó ú. n. lelépési vagy beleeegyezési díjakat azonban 15 nap alatt esetről-esetre be kell jelenteni. Az ügyvédek áítalános forgalmi adójának átalányozása. A pénzügyminiszter az 1925. évi január hó 1-től december hő 31-ig terjedő adókivetési idősznk tartamára az ügyvédek általános forgalmi adójának kötelező átaláiiynzását rendelte el. Az átalány megállapításánál a következők szerint kell eljárni: Az általános forgalmi adó alapját és az ezután járó adót az egyes ügyvédi kamarák kötelékébe tartozó és az adófizetésre köteles ügyvédekre nézve egy összegben a pénzügyigazgatóságok a kamarának erre a célra választott szervével egyetértésben állapítják meg. Ha a kamara területe több pénzügyigazgatóság kerületébe tartozik, a megállapodást pénzügyigazgatósági kerületek szerint elkülönítve kell megkötni. Erre a célra az egyes pénzügyigazgatóságok székhelyére — ha az nem kamarai székhely is — külön szerv választható. Az ügyvédi kamara a pénzügyigazgatóság adómegáilípítása ellen 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez intézendő fellebbezéssel élhet. Amennyiben a kamara a megállapított átalányösszeget nem fogadja el, az illetékes pénzügyigazgatóságok az ügyvédeket egyénenkint átalányozzák. A kamara által elfogadott átalányösszegnek a tagok között való felosztását a kamara rendes közgyűlésén megválasztott szerv végzi. Ha a kamara valamelyik tagja a feltételeket magára nézve kötelezőnek nem ismeri el, köteles ezt 1925. évi január hó 25-ig a kamarának bejelenteni. A bejelentést a kamara az illetékes pénzügyigazgatósággal közölni tartozik. A kamara az adóközösségben megmaradt ügyvédek nevét, lakcímét, továbbá azt az összeget, amelyet a kamara kivető szerve egyénenkint megállapított, 1925. évi február hó 28-ig köteles bejelenteni. A kamara tagjainak együttes adóalapját a közösségből kilépett ügyvédekre kivetett és a közös44 1. sz.