Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [1. r.]

Dr. Pécsi J.: Az alt. és fényűzési íorg. adó mai rendszerének hiányai. fizetési eszközök megszerzésének könnyűsége, gyorsasága és olcsósága bír társadalmi gazdaságunk főleg jelenlegi helyzetében és állapotában és különösen szemünk előtt lebeg a devizák árfolyamának az ország fizetési mérlegének tükrét mutató szimptomatikus és a kereskedelmi mérlegre ható reilektóríkus jellege.57) Ezek után a kérdéses adó elleni kifogásokat közös nevezőre hozva úgy találjuk, hogy azok általában a forgalom megvédése érdekéből hozattak fel. Meggondolva azonban, hogy az értékpapírforgalommal, valamint a valuta- és devizforgalommal kapcsolatos üzérkedési tevékenység nem csupán a fentiek sajátsága, mert hiszen az üzérkedés az egész kereskedelemnek, sőt bizonyos mértékben a többi termelési ágnak is velejárója, meggondolva azt, hogy az üzérkedés, mint ilyen az egész forgalomnak legjelentősebb bennerejlő elve, hogy adónknak maga ez a forgalom (áruszállításaival és munkateljesítményeivel) a sajátképeni tárgya: akkor éppen az utóbbi években a legsűrűbben fellépett értékpapír-, valuta- és devizaforgalomnak az adó alól egyszerűen mentesítését annál kevésbbé lehetne helyeselni, mert különben éppen egy másik adóztatási alapelvbe az adóztatás általánosságának aiap-pnncipiumába ütköznénk, mert bizonyára nem volna „általánosnak" mondható az oly forgalmi adó, mely napjaink legélénkebb forgalmi színterét, hol — főleg a konjunktúra tombolása idején — a legbusásabb jövedelmek és vagyonok olykor napok alatt, de komoly munka nélkül buijánoztak fel, mentesítené az általános forgalmi adó alól akkor, amikor a pászkasütőtől, a kéjnőtől, a percentes rikkancstól kezdve mindenki általános forgalmi adókötelezettség alá esik önálló keresetszerű tevékenysége körében előforduló minden áruszállítása és munkateljesítménye után. S amikor dr. Vargha Imre58) is helyesen jegyzi meg a valutaadó szükségességét hangsúlyozva: „...hogy ennek az adónak a jogosultságát maguk a legközelebbről érintett felek, a tőzsdeüzérek is mennyire érzik, a legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy éppen az ő köreikből merülnek fel napról-napra azok a hírek, amelyek ennek az adónak behozataláról regélnek". De lege lata a vita voltaképen az ú. n. bankbizományi alkuszdíjak körül forog. A hivatalos törvénymagyarázatot az 1922. -évi 137.412., az 1923. évi 128.561. és az u. e. évi 141.800. sz. p. ü. min. rendeletek tartalmazzák, mely utóbbi rendeletnek az adóalapra vonatkozó p. ü. min. értelmezését dr. Szövényi László közölte i. m. 85. oldalán 6. jegyzetben. Ezek szerint: „A T. 37. §. 6. pontja mentesíti az általános forgalmi adó alól az értékpapírforgalmi adóról szóló törvényben felso;rolt ügyletekből származó bevételeket, tekintet nélkül arra, hogy értékpapírfor•>'') V. ö. Földes: „Társadalmi Gazdaságtan" Budapest, 1913. II. 201., 202. és 248. old. M) „Infláció és adózás" c. cikke a M. K. L. 1922. évi 55. sz. 2. o. 20 1. Sz.