Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 10. szám - Csonka-Magyarország városainak vagyona

Dr. Lukács Ödön: Csonka-Magyarország városainak vagyona. tozásait számításba nem véve, az 1924. év végén 13,103.617 aranykoronát tesz ki, amelyet levonva a bruttó összvagyonból, a vagyonmérleg 497,517.179 aranykorona tiszta vagyonnal zárul. Budapest székesfőváros 1913. évi vagyonmérlegét az 5. számú kimutatás mutatja. E szerint a székesfőváros vagyona 673,702.200 aranykorona, terhe 388,308.720 aranykorona, a tiszta vagyona tehát 285,393.480 aranykorona. Az 1901-ben Fellner Frigyes által készített vagyonmérleg szerint az integer Magyarország bruttó vagyonértéke 35 milliárd 106 millió aranykoronát tett ki. A városok kezén ekkor a nemzeti bruttó vagyonérték 3*31 %-a volt. A nemzeti adósság 4 milliárd 632 millió koronára volt tehető. Ebből a városokat 9*24% te'rhelte. A városok tehát akkor a nemzeti adósságból az aránylagosnál nagyobb részt viseltek. A megcsonkított Magyarország bruttó vagyon értéke 1921. év végén Szabóky Alajos összeállítása szerint 15.105,488.695 aranykorona. Ebből a városok 3-3%-ot tartanak kezükben. A nemzeti adósság az 1921. évi ugyanez összeállítás szerint 3,110,318.650 aranykoronával vehető számításba, amelyből a városok vagyonát 1924. év végén csak 13,103.617 aranykorona terheli. A nemzeti bruttó vagyonnak a városok kezén levő 3-30%-a tehát az adósság csak 0'43%-ának terhét hordja. A nemzeti tiszta vagyonnak pedig 4-15%-át tartják a városokban kezükben. Ez adatok mutatják a városok adósságterhének csökkenését s a bruttó vagyon fejlődését. Még tisztább képet lehet azonban kapni erről, ha a városok 1925. évre összeállított vagyonmérlegét az 1913. évi vagyonmérleggel állítjuk szembe. Az 1913. évben Csonka-Magyarország törvényhatósági joggal felruházott városainak — Budapest kivételével — jövedelmező vagyona 306,771.410 aranykorona, nem jövedelmező vagyona 89,624.981 aranykorona, összes vagyona tehát 396,396.391 aranykorona volt, amelyet 132,401,172 aranykorona adósság terhelt. A tiszta vagyon ilykép 263,995.218 aranykoronát tett ki. Az 1924. év végén az összvagyon csak 355,493.303 aranykoronára értékeltetett ugyan, a tartozás azonban 1,454.860 aranykoronára csökkent, a tiszta vagyon ilykép 354,038.443 aranykoronára emelkedett. Ugyanez a helyzet a rendezett tanácsú városoknál is. E városok összvagyona 1913. évben 166,149.401 aranykorona volt, amelylyel szemben adósságuk ez évben 86,425.549 aranykoronát tett ki. Tiszta vagyonuk tehát 79,723.852 aranykorona értéket képviselt. Az 1924. évi vagyonmérlegük már sokkal kedvezőbb, mert bár összvagyonuk értéke 155,127.493 aranykoronára csökkent, adósságuk azonban sokkal nagyobb arányban 11,648.757 aranykoronára szállott alá, tiszta vagyonuk tehát 143,478.736 aranykoronára emelkedett. S ha tekintetbe vesszük, hogy községi pótadójuk, amely 1913. évben 0- 500% között mozgott, 1925. évben csak 50%-ig emelkedik, a háztartási egyensúlyuk e mellett is biztosítottnak tekinthető, úgy 386 10. S7.