Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 10. szám

A közadók kezeléséről szóló hivatalos összeállítás ismertetése. tékek tekintetében elkövetett kihágások miatt kiszabott pénzbüntetésekből sem a tettenérői, sem a feljelentői jutalékra igényt nem tarthatnak. A befolyt, illetőleg behajtott összegekből első sorban a köztartozás és járulékai egyenlítendők ki és csak az ezek teljes kiegyenlítése után fennmaradó összegek számolhatók el pénzbüntetésre. Az aranykorona értékben való számítás folytán szükségessé válható kikerekítéseket a hivatalos öszeállítás olykép szabályozza, hogy a papírkoronára való átszámítások mindig teljes 1.000 papírkoronára eszközöltessenek, az aranykorona értékben való előírásnál pedig az előírási, esetleges törlési összegek fillérei mindenkor tízzel osztható összegekre kerekíttessenek ki. Az 1920 : XXIII. t.-c. 112. §-a azt a rendelkezést tartalmazza, hogy amennyiben valamely adózó terhére az egy és ugyanarra az évre jogerősen kivetett összes adók az évi jövedelemnek 75%-át meghaladják, a kivetett adók megfelelően leszállítandók. Ez a rendelkezés azonban nem volt végrehajtható, és pedig azért nem, mert a hivatkozott §. a 75%-ot nem az adókivetés alapját szolgáltató év jövedelméhez, hanem az előírás évének jövedelméhez arányosította. Ennek tolytán a kincstár elesett volna annak a lehetőségétől, hogy valamely kedvező gazdasági év jövedelme után jogosan igényelhető adóbevételhez jusson. Elegendő, hogy a jövedelem az adóévet megelőző évi jövedelemhez viszonyítva 20—25%-kal csökkenjen és a jogosan előírt adók már megfelelően törlendők lettek volna, a nélkül, hogy másrészt a kincstárt az előző évi rossz gazdasági viszonyok folytán esetleg túlalacsony összegben megállapított adókra nézve felemelési jog illette volna meg abban az esetben, ha az adózó folyó évi jöved-elmében bármely nagymérvű javulás is állott elő. A hivatkozott szakasz értelmében az egy évi átmeneti jövedelemcsökkenés két évben éreztette volna hatását, — egyrészt a már kivetett adóknál a 75%-os határ miatt, másrészt pedig a következő évi adókivetésnél. Épp ezért az eredeti rendelkezés oda módosíttatott, hogy az adózó csak abban az esetben igényelheti az adóknak aránylagos törlését, ha a kivetett összes közszolgáltatások a félnek az adóévet megelőző évben valósággal elért összes jövedelmének 75%-át meghaladja. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének egybeállításánál ezidőszerini — a jövedelem- és vagyonadót kivéve — az összes állami egyenesadók voltak számításba veendők. Minthogy a kereseti adó a községeknek engedtetett át, ismételten vita tárgyát képezte az, hogy az általános kereseti adó a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál számításba vehető-e vagy sem. A hivatalos összeállítás magáévá tette a közigazgatási bíróságnak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját és kimondja, hogy a legtöbb adót fizetők névjegyzékének (1886 : XXI. t.-c. 22., 25. és 26. §., 1886 : XXII. t.-c. 32. és 33. §.) egybeállításánál a földadót, a házadót, az általános kereseti adót és az alkalmazottak kereseti adó382 10. SZ.