Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [1. r.]

Dr. Pécs; J.: Az ált. és fényűzési forg. adó mai rendszerének hiányai. olyanok, amelyek a forgalmi adónak vagy az eddigi meglévő különböző formáival vagy magával ezzel a törvénnyel már másként érintve vannak". Az Utasítás 21. §. (3) bek. a „kivétel nélkül" kifejezés helyett a helyesebb „túlnyomórészt" és „többnyire" kifejezéseket használja. Az 5—15. pontok alatt felsorolt egyes mentességi esetekre nézve részletes megjegyzéseink az alábbiak: A 7., 8., 9.. 10. és 14. pontok alatti mentességek, mint tényleg a kettős adóztatás elkerülése érdekéből fennálló indokolt rendelkezések épségben hagyandók volnának. Ali. pont alatti rendelkezés az 1924. évi 5.600. P. M. sz. rendelet szerint 1924. július 1-ével tudvalevőleg hatályát veszítette. Az őstermelésnek az általános forgalmi adókötelezettségbe leendő bevonása esetére a 13. pont tárgytalanná válnék, nem szólva arról, hogy e mentesség jogossága, a bortermelési adónak az 1923 : XXXIII. t.-c. 3. §-ával ideiglenesen hatályon kívül helyezése folytán, különben is ingataggá vált. A T. 37. §. 15. és az U. 21. §. (1) 15. pontja kifejezetten mentesíti az ingatlanok bérbeadásából származó bevételeket, az U. 32. §. pedig ehhez hozzáfűzi, hogy: „Nem lehet azonban ingatlan bérbeadásának tekinteni és mentesíteni a berendezett helyiségek foglalkozásszerű (iparszerű) bérbeadását és így pl. a szállodák, panziók, szanatóriumok tartoznak a szobák bérbeadásából származó be^ vételeik után is forgalmi adót fizetni. Ellenben az, aki saját lakásából egy-két helyiséget bérbead, tehát a szoba-bérbeadásokat nem űzi foglalkozásszerűen, forgalmi adó fizetésére nem kötelezhető". E pont tudvalevőleg a pénzügyi bizottság javaslata alapján „esetleges kételyek megelőzése céljából" került bele a törvénybe s a pénzügyi bizottság jelentésében hozzátette azt is, hogy „ezen a ponton természetesen csak a joggyakorlat lesz hivatva az élesebb határokat felállítani, hogy mikor tekinthető az ily albérletbeadás üzletszerűnek és mikor nem".54) Nem tudunk róla, hogy ilyes joggyakorlat tényleg kifejlődött volna. Legalább dr. Szövényi László jeles kézikönyve55) sem emlékezik meg erről. E körülmény mindenesetre sajnálatos már csak azért is, mert tudjuk, hogy az utóbbi években úgy a vidéken, de különösen a fővárosban a szobák és egész lakások albérbeadásából valóságos uzsoraüzlet fejlődött ki, s azért az ily jövedelmeknek az általános forgalmi adó alá vonása — ha az utolsó órában is — nagyon indokoltnak mutatkozik. Az élesebb határok megvonása tekintetében részben az ismétlődés előfordulása, részben az albérlő által fizetett bérösszegnek a főbérlő bérbeadó által fizetett bérösszeghez való aránya szolgálhatna kiinduló pontul. 54) A nemzetgyűlés p. ü. bizottságának vonatkozó jelentése. 10. o. 55) Dr. Szövényi László: Az általános forg. adó jogszabályai. Budapest, 1924. 18 1. SZ.