Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 9. szám - Részvénytársasági apportok

Joggyakorlat. kező rendelkezései pedig az új törvény 40. §-ával hatályon kívül helyeztettek. Az adott esetre tehát az új törvény 3. §-ában érintetlenül hagyott külön törvényekkel adott állandó házadómentesség nem vonatkoztatható é.v illetőleg nem alkalmazható. (Közig, bíróság 23.799/1923. sz.) Kincstári házhaszonrészesedés. 1923: XXXII. 9. §. 77. Kincstári házhaszonrészesedés az ideiglenesen adómentes épület után is fizetendő. Indokok: Panaszos azon az alapon Kéri a kincstári házhaszonrészesedés fizetésének kötelezettsége alóli felmentését, hogv a tulajdonát kéüező ingatlan az 1909 : VI. t.-c. 29. §-a alapján ideiglenes adómentességet élvez, tehát kincstári házhaszonrészesedéssel sem terhelhető meg. A bíróság a kérelmet teljesíthetőnek nem találta. Az 1923 : XXXII. törvénycikknek a kincstári házhaszonrészesedésról szóló 9. §-a szerint kincstári házhaszonrészesedést kell fizetni a házadó alá eső épület után akár adóköteles, akár ideiglenesen adómentes. Ezen törvényes rendelkezéssel szemben panaszosnak azt a kifogását, hogy az adómentességet utólag hozott törvénnyel elvonni nem lehet, a bíróság nem vehette figyelembe, mert eltekintve attól, hogy a törvény szerzett jogot is utólag megszüntethet, a felhívott törvény alapján engedélyezett ideiglenes adómentesség a házadó megfizetésének kötelezettsége alól menti fel a törvény 31. §-ában meghatározott időre panaszost, a kincstári házhaszonrészesedési pedig nem sorolható a bázadó fogalma alá és nem is a házbirtokot terheli, hanem az épület használóját, aki pedig adómentességre törvényes rendelkezés hiányában nem is tarthat jogosan igényt, (Közig, bíróság 5.864/1924. s-z.) Kincstári házhaszonrészesedés 1923 : XXXII. t.-c. 9. §. 78. A kincstári házhaszonrészesedési kötelezettség szempontjából egyedül irányadó az, hogy az épület házadó alá esik-e, vagy ha állandóan adómentes bérbe van-e adva, következésképen ha valamely épületre kimondatott, hogy házadó alá esik, eldöntetett az is, hogy házhaszonrészesedést kell fizetni. Indokok: Panaszos azon a címen kifogásolja az 1923. évre tőle követelt kincstári házhaszonrészesedést, hogy a háza mint vízi erőre dolgozó malomépülct az 1922 : XXII. t.-c. 2. §. 6. pontja alapján nem esik házadó alá. A bíróság a kifogást alaptalannak találta. Az 1923 : XXXII. t.-c. 9. §-a alapján fizetendő kincstári házhaszonrészesedés a házadóval szerves összefüggésben van, mert ezen törvényszakasz második bekezdése szerint minden a házadó alá eső épület vagy épületrész után kincstári házhaszonrészesedési kell fizetni, a házadó alá nem eső épületek vagy épületrészek után pedig csak abban az esetben, ha azok bérbe vannak adva. Következik ebből, hogy elsősorban a házadó szempontjából kell az adófizetési kötelezettséget elbírálni és a kincstári házhaszonrészesedési kötelezettség szempontjából egyedül az lehet irányadó, hogy az épület házadó alá esik-e, vagy ha állandóan adómentes bérbe van-e adva. Panaszos háza után 1923. évre a házadót kivetették és a kivetés jogerőst Az adófizetési kötelezettség kérdése tehát az 1923. évi házadót illetőleg végérvényesen el van döntve. Nem lehet tehát ezt a kérdést 'a kincstári házhaszonrészesedés szempontjából újból elbírálás tárgyává tenni, mert annak jogerős megállapításával, hogy a szóban forgó épület házadó alá esik, az 1923 : XXXII. t.-c. 9. §-ának második bekezdése alapján el van elöntve az a kérdés is, hogy az épület után kincstári házhaszonrészesedést kell fizetni. A panaszos által vitatott az a körülmény, hogy a házadó kivetése ellen mi okból nem élt jogorvoslattal, a jelen esetben teljesen közömbös, mert a kincstári házhaszonrészedés fizetési kötelezettsége szempontjából a fent előadottak szerint az a döntő, hogy a szóban forgó épület után 1923. évre kivetett házadó fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, vagyis végérvényesen el van döntve, hogy az épület 1923. évre házadó alá esik és ennek folyományaként kincstári házhaszonrészesedést kell utána fizetni. (Közig, bíróság 4.478/1924. sz.) 9. sz. 365