Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [1. r.]

Dr. Pécsi J.: Az ált. és fényűzési forg. adó mai rendszerének hiányai. arra alapítható, mely mellett a feltételezett értéktöbblet a valóságban olykoir el is maradhat, annak tényleges előállása csupán a gazdasági időszak befejezésekor lévén biztonsággal megállapítható. „Es ist . . . diese Kraftáusserung nur im Keimé (potenziell) vorhanden"13) és a forgalmi adóztatás és pl. a jövedelmi adóztatás között lévő főkülönbség „liegt ... in der Besteuerung, dessen was ist, und dessen was sein soll,u) vagy hogy Heckel vizsgálódásainak eredményét szerző saját szavaival adjuk: ,,Aus unserer Beweisführung ergibt sich die allgemeine Tatsache, dass das Princip der Verkehrsbesteuerung nicht die steuertechnische Erfassung eines erreichten Gewinns für die leisteh.de Wirtschaft ist. Vielmehr ist ihre Funktion darauf gerichtet, durch eine Mehrzal von einzelnen Steuererscheinungen den wirtschaftlichen, d. h. dem Erwerbe zugewendeten, Verkehr als solchen auf der breiten Grundlage einer Qesammterscheinung in den ökonomisch-technischen Prozessen des Wirtschaftslebens steuerpolitisch zu bewerten. Das System der Verkehrsbesteuerung ist aus diesen Grundén ein selbstándiges und koordiniertes Glied der Erwerbsbesteuerung und begrifflich wie steuerpolitisch in dieser Erweiterung zu fassen."15) Ám az ismertetett s általunk is vallott Heckel-i álláspont szerint felfogott (általános) forgalmi adó (Umsatzsteuer) már alig lesz valamely általános fogyasztási adónak tekinthető. Ellenben sui generis jellege mellett és nemcsak annálfogva, hogy a keresetűzőknél szedetik be, hanem azért is, mert éppen a keresetet folytatók16) általános adózóképességét a forgalom processzusában elérni hivatott: az, mint ilyen, a hozadéki adókat kiegészítő önálló jogosultságú adónem volna mérlegelendő és tovább kiépítendő. Hogy az általános forgalmi adó ily hozadéki adó természetűnek is tekinthető, e nézet a német minta keletkezésekor, sőt további kiépítésekor is fel-felcsillant, mégpedig úgy a gyakorlatban, t. i. a vonatkozó törvényjavaslatok vitái alkalmával, mint az elméletben is. Már az 1916. évi június hó 26-iki Warenumsatzstempel-ről szóló bir. tj. vitájában a birodalmi kincstári hivatal államtitkára kezdettől fogva ilyféle álláspontot foglalt el,17) Van der Borght pedig így ír: „In Wirklichkeit handelt es sich meines Erachtens um eine Steuer auf Vorgange der Güterübertragung. Wird sie abgewálzt, so kann sie wie eine Verbrauchssteuer wirken; wird sie nicht abgewálzt, so belastet sie den Gewerbetreibenden."18) De e gondolat többször újra meg újra felszínre vetődött az 13) Heckel i. m. 451. o. 14) U. o. 452. o. 15) U. o. 452. o. 16) n kifejezést itt a legtágabb értelemben vennők olyképpen, hogy az önállóan őstermeléssel foglalkozókat is belefoglalnék. 17) Dr. R. van áer Borght: „Die deutschen Kriegssteuergesetze von 1916." Schantz-féle Finanzarchiv XXXIII. évf. II. köt. 295. o. 18) U. o. 1. sz. 7