Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 2-3. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [2. r.]
Dr. Bodróghy J.: Az ált. és fényűzési forg. adó mai rendszerének hiányai. áttekintést. Az adó megrövidítésére tehát egyetlen lehetséges mód az árucsempészet, amikor a külföldről behozott áru a vámkezelés alkalmával szedendő forgalmi adó alól szabadul. Ennek a kérdésnek az ellenőrzése és megoldása azonban már a vámkezelés feladata. Másfelől azonban sokkal egyszerűbb és könnyebb volna a forgalmi adó egy helyen való beszedése mellett a szabatos törvény, a szabatosabb jogszabályok megkonstruálása. Magának a forgalmi adónak a beszedése sokkal kisebb és homogénebb rétegeken történnék, mint jelenlegi forgalmi adórendszerünk mellett. A gyakorlati élet tehát sokkal kevesebb vitás kérdést vethetne fel, mint a jelenleg életben lévő törvényünk hatálya alatt. De ezenfelül meg lehetne említeni azt is, hogy eddigi rendszerünk az általános forgalmi adót a forgalmi ügylethez köti. Ennek a forgalmi ügyletnek a jogi alakulása más és más viszonyok között más lehet. Saját számlára való üzletkötés stb. különböző jogi értelmezésekre adhat alkalmat, amely azonban jelenlegi rendszerünk mellett egyidejűleg adókérdés is. Az új rendszer az esetek túlnyomó részében nem a forgalmi ügylet kialakulásához, hanem az áruminőséghez és mennyiséghez köti a maga adókötelezettségét, ami azonban nem jogi, mint inkább feltétlen bizonyossággal megállapítható ténykérdés. Ennél a rendszernél tehát megszűnnének a kétes kérdések, bezáródna az út az önkényes 'törvénymagyarázatok előtt. De elősegítené ez a rendszer a magyar ipar és kereskedelem versenyképességét is a külföldi piacon. Azoknál az árucikkeknél, amelyeknél csak a nyersanyag adózott és ezzel az adózással a kincstár egyszer és mindenkorra megkapta az illető árucikkek forgalmi adóját, — de még abban az esetben is, ha a továbbfeldolgozásnál újabb forgalmi adó volt esedékes — megközelítő pontossággal mindig megállapítható az a százalékos adóteher, amely a kivitelre kerülő áru vételárát terheli. A forgalmi adónak a kivitel alkalmával történő visszafizetése tehát nagyobb akadályba nem ütközik. Ezt valósítja meg az 1923. évi december hó 28-i 642. számú osztrák kormányrendelet is, amely a kivitel alkalmával intézkedik a belföldön lerótt forgalmi adó visszafizetéséről. Az áruk kivitelénél tehát a magyar kereskedő és iparos versenyképességében nem volna meggátolva. De elveszítené a külföldi kereskedő és iparos azt a nagyobb versenyképességet is a belföldön, amelyet éppen a jelenlegi forgalmi adórendszerünk okoz. Teljesen mindegy ugyanis az, hogy az árut ki hozza át a vámvonalon, minthogy minden áru egy és ugyanazt a százalékos adóterhet köteles viselni. Mindegy tehát az, hogy a belföldön hány kézen ment keresztül az áru addig, amíg ugyanezeket az ügyleteket a külföldön, tehát forgalmi adómentesen bonyolították le. A forgalmi adó. jelenlegi rendszere által okozott előnyét a külföldi kereskedelem és ipar elveszíti. De megszűnnék az a lehetetlen helyzet is az osztrák rendszer alkalmazása mellett, hogy egy és ugyanazt az árucikket különböző forgalmi adóteher sújthatja a szerint, hogy véletlenül több, 2—3. SZ. 95
