Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 2-3. szám - Az átmeneti számlák adókötelezettsége

Rendeletek. Adóbefizetés. Február hó 15 ig be kellett fizetni az első évnegyedre járó egyenesadókat és a februári lakbérnegyedre járó kincstári házhaszonrészesedést, A kincstári házhaszonrészesedésröl egyidejűleg házbérfizetési jegyzéket is kell beadni. Az adófizetés elmulasztását a késedelemnek minden egyes megkezdett hónapjára fizetendő 10%-os pótlékkal büntetik. A kincstári házhaszonrészesedést illetőleg megjegyzendő, hogy a februári felemelt lakbérből is csak ugyanakkora összeg mentes a kincstári házhaszonrészesedés alól, mint amekkora összeg a novemberi lakbérből mentes volt. Például yalamely lakásért az 1923. novemberi lakbérnegyedre 120.000 K bért fizettek. A bér felerésze, azaz 60.000 K mentes volt a kincstári házhaszonrészesedés alól. A lakás bére a februári lakbérnegyedre a lakásrendelet értelmében 140.000 koronára felemeltetett. Ebből a 140.000 koronából is csak 60.000 korona mentes a kincstári házhaszonrészesedés alól. RENDELETEK. Az állandó összegű illetékek újabb felemelése. A péuzügyminiszter 1924. évi január hó 21-én kelt 10.300. számú rendeletével az állandó összegű illetékeket, 1924. évi február hó l-jétől, újból felemelte. A rendelet bevezető része az újabb emelést azzal indokolja, hogy az eddigi illetéktételek általában még nem érték el az illetékek háború előtti mérvét s így a belőlük eredő bevétel a többi közjövedelmekkel szemben aránytalanul kevesebb volt. Az emelés az előzőleg érvényben volt illetéktételeknek általában 100%'-a. A rendeletet egész terjedelmében szemlénk külön mellékleteként adjuk. A kincstári szeszeladási árrészesedést a pénzügyminiszter 19.077. 1924. sz. rendelete 1924. január 31-töl kezdödőleg hlfokonkínc 9.000 K-ra emelte fel. A szabadforgalomba átment égetett szeszes folyadékoknak pótrészesedéssel való megterhelése mellőztetett. A cukor után fizetendő kincstári részesedést a pénzügyminiszter 4.179/1924. számú rendelete 1924. január 28-tól kezdődő érvénnyel kg.-kint 3.798 K-ra emelte. A már megadózott termeivényekre ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást. A só árát a pénzügyminiszter 5.700/1924. számú rendelete 1924. január 20-tól kezdődő érvénnyel a következőképen állapította meg: a) az étkezésre használatos közönséges konyhasó (őrölt só, darabos só, főtt só) alapára q-kint 144.000 K, a lábsó alapára q-kint 48.000 K; b) a marhasó alapára q-kint 100.000 K; c) a technikai célokra szolgáló és emberi évezetre nem alkalmas iparsó ára q kint 72.000 K, a tiszta iparsóé q-kint 100.000 K. Ezek az alapárak a budapesti m. kir. sóhivatalnál és a Sóelosztó Bizottság rendelkezése alatt álló más budapesti sóraktáraknál csomagolatlan állapotban kiszolgáltatott sóra értendők, amely árakhoz a vidéki m. kir. sóhivataloknál és sóraktáraknál szállítási költség fejében q-kint 10.000 K-t kell hozzászámítani. A vámvonalon át behozott sóért a vámtételen felül q-kint 10.000 K engedélyilleték fizetendő. A felek birtokában levő készletek nem esnek bejelentési és utánfizetési kötelezettség alá. A sör után fizetendő kincstári részesedés mérvét a pénzügyminiszter 4.059/1924. sz. rendelete 1924. január 20-tól kezdődő hatállyal hektoíiterfokonkint 494 K-ban állapította meg. A vámvonalon át kivitt sör után mindazon esetekben, amidőn az 80 2—3. SZ.